Az importstop elrendelése előtt az Európai Unió országai több mint 250 ezer tonna edami típusú sajtot szállítottak Oroszországba. Az alapanyagul szolgáló, fölöslegessé vált tej egy részét jobban tartósítható termékek, például tejpor és vaj gyártására irányították át. Az eredmény: az árak összeomlása. Franciaországban a zsírszegény tejpor tonnánkénti ára jelenleg 2400 euró, míg augusztus elején 2880 euró volt. A vaj ára 3600 euróról 3260 euróra esett.

A helyzetből a nagykereskedelmi láncok húznak hasznot, mert tovább tudják csökkenteni a termékek fogyasztói árát. Az Aldi élelmiszerdiszkont-lánc már is be is jelentette, hogy 99 centről 85 centre csökkentette a negyedkilós vaj árát németországi üzleteiben.

A tej felvásárlási ára viszont egyelőre nem változott, mert körülbelül három hónap kell ahhoz, hogy a feldolgozott tejtermékek árváltozásai hatást gyakoroljanak az alapanyag piacára.

A fenyegető helyzetben a kistermelőket tömörítő Európai Tejtanács a termelés önkéntes csökkentését javasolja megoldásként. A Német Parasztszövetség (DBV) azt követeli a berlini kormánytól és az Európai Bizottságtól, hogy próbálja meg diverzifikálni az exportpiacokat.

A zöldségeket és a gyümölcsöket illetően nehezíti a helyzetet, hogy az idén jó volt a termés az európai országokban, a fogyasztás viszont csökkent. A legnagyobb gondot az alma jelenti: a tavalyi 11 millió után idén 12 millió tonna terem belőle, így az árak, különösen a Gala és a Golden fajtánál, lefelé indultak. Az embargó felgyorsíthatja az áresést. Lengyelország tavaly 700 ezer tonnát exportált ebből a gyümölcsből Oroszországba, ám idén Európa, vevő hiányában, belefulladhat az almába.

A kezdeti pánik után gyorsan helyreállt az egyensúly a hús- és halpiacokon. A világ legnagyobb lazacnevelő vállalkozása, a norvég Marine Harvest augusztus elején azzal szembesült, hogy a friss lazac kilónkénti ára 40 koronáról (mintegy 5 euró) 32 koronára süllyedt, de ennek szezonális okai is vannak, mert a halak augusztusra fejlődnek ki és kerülnek a legnagyobb tömegben a piacokra.

Mivel norvég lazac nem kerülhet orosz üzletekbe, Oroszországnak Chiléből kell kielégítenie igényeit. Ennek következményeként kevesebb chilei lazac kerülhet az Egyesült Államokba és Japánba, amelyek így kénytelenek lesznek Norvégiából importálni lazacot.

A baromfi esetében az Egyesült Államok egyelőre nem érzékel semmilyen hatást abból, hogy Oroszország leállította az amerikai importot. Hasonló a helyzet Kanadában, ahol szakértők szerint a sertéshús ára a sertésinfluenza-járvánnyal összefüggésben alakul.