Több tényező eredőjeként gödörbe hullott a nyersolaj ára - kezdi beszámolóját a CNBC. Az Egyesült Államokban az elmúlt egy hétben naponta 9,06 millió hordó kőolajat hoztak a felszínre a termelők, elsősorban az olajpala-kitermelésével foglalkozó cégek - derült ki a a hivatalosa adatokból. Ezzel áttörtek egy határt: utoljára 1986-ban fordult elő, hogy átlépte ezt a szintet az USA kitermelése. (Abban az évben márciusban hoztak a felszíne naponta átlag 9,13 millió hordó olajat.)

Annak, hogy az amerikai termelés 30 év óta először átlépte a kilencmilliós határt, számottevő pszichológiai hatása volt: megerősítette azt az érzést, hogy tovább csökkenhet a fekete arany ára - mondja Andrew Lipow, a nevét viselő olajipari tanácsadó cég vezetője. Ezt a hangulatot erősítette, hogy emelkedtek a tartalékok az egyik olajipari központban.

Erősíti az áresésre játszók várakozásait, hogy már októberben is nagyon magas volt az amerikai kitermelés: naponta 8,9 millió hordót bányásztak ki a termelők. Jól mutatja az adat súlyát, hogy napi 10 millió hordós kitermelést utoljára a hetvenes években jegyeztek fel az USA-ban. Alig hat év telt el azóta, hogy mindössze négymillió hordó volt a napi mennyiség.

Szaúdi üzenet

Az olajár zuhanásának másik oka Ali al-Naimi szaúdi olajminiszter hét közepi nyilatkozata, amelyben arról értekezett, hogy az olaj árát a piac szabályozza, nem Szaúd-Arábia. Emellett leszögezte, hogy az elmúlt időszakban hallható találgatások, amelyek szerint árháború zajlana az olajpiacon, félreértésen alapulnak. (Azaz országa nem törekszik arra, hogy az árak letörésével veszteségessé tegye az olajpala-kitermelőket.)

Szaúd-Arábia az árak stabilizálásán dolgozik - mondta a miniszter. Mindez összességében azt jelenti, hogy a hónap végi OPEC-csúcson nem várható a kartell kitermelésének visszafogása. Legalábbis a világ legnagyobb olajtermelője nem törekszik erre. Ezzel egyelőre rácáfol a Bank of America Merryll Lynch elemzőinek várakozásaira.

Az amerikai pénzintézet közgazdászai ugyanis arra hívták fel a figyelmet, hogy az alacsony árak miatt olyan kevés lehet a szaúdi olajbevétel, hogy az ország kormánya - miután kiadásai nem igazán csökkenthetők - rákényszerülhet a tartalékok megcsapolására. Ezért szerintük a szaúdi vezetés érdekelt a kitermelés csökkentésében, amivel feltornászhatja az olaj árát.

Hoppá!

A szaúdiak viselkedése végül is meglehetős meglepetésként érte a piaci szereplőket. A kereskedők arra számítottak, hogy védeni fogják 80-85 dollár/hordós árat, ám - mint kiderült - tévedtek. Szaúd-Arábia naponta 9,6 millió hordó olajat hoz a felszínre, ennek megfelelően jókora hatása lehet, ha visszafogja exportját. Ugyanakkor szakértők szerint azt akarja, hogy mások is hozzá hasonlóan cselekedjenek, mert az egyoldalú visszahúzódás nyomán tartósan zsugorodhat világpiaci részesedésük.

A Brent határidós jegyzései végül több mint 3,4 százalékkal mérséklődtek csütörtökön, amivel a londoni szabvány ára közel került a 78 dollár/hordós szinthez. Pénteken azután alaposan benézett ez alá is. Az észak-amerikai WTI jegyzése szűken három százalékkal, 74 dollár/hordó közelébe esett. A Brent egy hét alatt hét százalékot veszített értékéből, júniusban elért idei csúcsa óta 30 százalékkal hanyatlott a jegyzése.

Korszakváltás

Az OECD energiaipari tanácsadó szervezete, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy véli, hogy hosszabb távú árcsökkenés várható az olaj piacán. A szervezet egyenesen úgy fogalmaz, hogy korszakváltásnak, mély szerkezeti változásnak lehetünk tanúi. Kína áttér a kevésbé energiaintenzív gazdaságfejlesztésre és Észak-Amerikában nő az új technológiák szerepe mind az energiatermelésben, mint a -felhasználásban.

Ennek eredményeként a gazdasági fejlődés, növekedés nem jár majd együtt az olajfelhasználás megugrásával. Az olajtermelő országok jelentős részében szociális feszültségekhez vezethet a tartósan alacsony ár, azaz a korábbi osztogatások alapjául szolgáló olajexport-bevételek megcsappanása - figyelmeztet végül az IEA.