Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós polgársági ügyeket szánja a magyar jelöltnek, aki az előző Orbán-kormányban miniszterelnök-helyettesi rangban közigazgatási és igazságügyi miniszter, az idén tavasszal tartott választások után átalakított kabinetben pedig külgazdasági és külügyminiszter volt. Navracsicsot az EP kulturális és oktatási bizottsága, valamint társmeghallgató bizottságként az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság tagjai faggatták szakmai elképzeléseiről, és igyekeztek felmérni felkészültségét.

Navracsics a meghallgatást elindító 15 perces felszólalásában úgy vélekedett, hogy bár egyesek ezt a portfóliót nem tartják fontosnak, ezzel ő nem ért egyet. Elismerte, hogy Magyarországnak sok vitája volt az EU-val az lemúlt időszakokban, de ezeket sikerült megoldani és megoldást találni a vitás kérdésekre. Szerinte ez is a demokrácia nagyszerűsége, hogy az eltérő véleményeknek hangot lehet adni és azt nyíltan meg lehet vitatni. "Végül is mindannyiunkat összekötnek az alapvető európai értékek, az emberi méltóság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete, amelyek mellett személyesen és mélyen elkötelezett vagyok" - mondta Navracsics.

Kapcsolódó

A biztosjelölt elsőként a növekedés és munkahelyteremtés beindítását szolgáló politikák középpontjába helyezné az oktatást. Mint mondta, erre minden évben figyelmet fog fordítani, amikor az Európai Bizottság összeállítja a tagállamoknak címzett, úgynevezett országspecifikus ajánlásokat. Ezzel nyomás helyeződik a tagállamok kormányaira, hogy invesztáljanak az oktatásba, képezzék a tanárokat, korszerűsítsenek.

Második pontként arról beszélt, hogy az európai kultúrának és oktatásnak a digitális korszakban is virágoznia kell. Mint mondta, egyetlen szabadkereskedelmi tárgyalás sem áshatja alá a kultúra szerepét, s idézte Jean-Claude Juncker szavait is, miszerint Európa kulturális sokszínűsége nem feláldozható a kereskedelem oltárán.

Harmadikként Navracsics el akarja érni, hogy Európa egyetemei a legjobbak között legyenek a világon, mert a társadalom tartóoszlopainak tekinti őket, s a rendszerváltás előtt Kelet-Európában a szabad gondolat bástyái voltak. Szeretné az üzleti szféra, a kutatási-tudományos szektor és a felsőoktatás alkotta tudásháromszöget valódi partnerséggé tenni.

Negyedikként a magyar biztosjelölt hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatásért, társadalmi befogadásért felelős portfólióra jelölt Marianne Thyssen belga biztossal együttműködve a fiatalok munkanélküliségének visszaszorításáért mindent meg fog tenni egyebek mellett az Ifjúsági Garanciaprogram támogatásával, a gyakornoki programok javításán keresztül.

Ötödikként Navracsics arról beszélt, hogy a fiatalokat a jelenleginél jobban be szeretnél vonni a politikai döntéshozatalba is, ehhez egy olyan platformot is szeretne létrehozni, amellyel 1 millió fiatalt érhetnek el a következő 5 évben.

Végül pedig a magyar biztosjelölt arról beszélt, hogy szeretne új értelmet adni az európai polgárság fogalmának, mert az több mint egy közös útlevél vagy pár sor az uniós szerződésben.

"Biztosnak lenni annyit tesz, mint elkötelezett európainak lenni, képviselni az európai érdeket és semmi mást" - húzta alá Navracsics. Hozzátette: nem tud elképzelni nagyobb megtiszteltetést, mint válaszolni erre a felkérésre.

"Ha méltányos és fenntartható gazdaságot szeretnénk újjáépíteni, az oktatással kell kezdenünk" - nyomatékosította Navracsics. Hangsúlyozta, hogy szilárdan kiáll azok mellett, akik úgy vélik, hogy az Európai Uniónak vezető szerepet kell játszania a tárcájához tartozó területeken. A politikus kijelentette: garantálni fogja, hogy az Európai Unió teljesítse az ezeken a területeken 2020-ra maga elé tűzött célokat az Európa 2020 stratégia keretében. "Megtiszteltetés volna az európai ügyet szolgálni" - zárta beszédét Navracsics.

Megsorozták Navracsicsot

A kérdések között többször visszatérő felvetés volt - ahogy arra számítani is lehetett - Navracsics szerepe az Orbán-kormány által elfogadott médiatörvény, az igazságügy, az oktatási rendszer átalakítása, valamint az európai alapjogok. Többen megjegyezték, hogy bár Navracsics úgy beszélt a felvezető beszédében, mint egy liberális, miközben a kormánya meglehetősen messze áll ettől a nézettől, nem tartja tiszteletben az uniós értékeket, mint ahogy erre az elmúlt években több példa is volt. Többen megjegyezték Navracsics e törvények megalkotásában játszott szerepét. Sőt, volt aki antieurópainak is nevezte - ezt persze Navracsics visszautasította, miután - mint mondta -, ő mindig kiállt az európai integráció mellett és elkötelezett európainak tartja magát.

Ezekre a felvetésekre Navracsics többször hangsúlyozta, hogy ő volt az, aki az ezekkel a törvényekkel kapcsolatos vitákat levezette és ő volt az, aki elérte, hogy ezeket a törvényeket úgy módosítsák, hogy azok összhangba kerüljenek az európai integráció szellemiségével.

És a civilek?

Néhány magyarországi civil szervezetet ért támadással, valamint a Norvég illetve a Svájci Alapokkal kapcsolatos vitákra vonatkozó kérdésekre válaszolva Navracsics azzal védekezett, hogy neki személyesen mindig jó kapcsolata volt a civil szervezetekkel, ő is dolgozik civil szervezetnek, nem tud arról, hogy bármelyik civil szervezettel lettek volna problémák a vele való együttműködésben. Példaként említette többek közt az eltűnt gyermekek segélyvonalának létrehozását, amelynek elindításában jelentős szerepet játszott. Navracsics szerint Magyarországon nagyon virágzó civil szervezeti élet van, hiszen több mint 60 ezer civil szervezet működik. Navracsics hangsúlyozta: az uniós állampolgárság szempontjából fontos szerepe van a civil szervezeteknek és számít az együttműködésükre.

Kiemelte: a norvég és a svájci kormányokkal együtt dolgozott a vitás kérdések rendezésében. A civil szervezetek nagyon fontosak, nagyon fontos részei a politikai rendszernek és szeretne velük együtt dolgozni, együttműködni - bizonygatta.

Nem nagyon hittek neki

Navracsics azzal védekezett az európai alapjogok kétségbe vonását firtató felvetésekkel szemben, hogy amennyiben az Európai Parlament támogatja a jelölését és ő biztos lesz, az azt is jelenti, hogy ő a Szerződés őrévé válik, azaz fel fog lépni minden olyan dologgal szemben, ami ezek ellen irányul. Többször hangsúlyozta, hogy hisz a társadalmi sokszínűségben, a szólásszabadságban, és a civil szervezetekben, valamint az uniós alapvető jogokban.

Több, az európai alapjogokkal kapcsolatos aggodalmakra vonatkozó kérdések és az azokra adott válaszok után is úgy tűnt, Navracsics válaszait meglehetősen szkeptikusan fogadták a képviselők, amit többször tudattak is vele. Többször szembesítették vele, hogy a meghallgatáson olyan szellemben beszélt, amely homlokegyenest ellentétes a Budapesten mutatott nézeteivel szemben.

Volt képviselő, aki arra szeretett volna biztosítékot kapni, hogy Navracsics, uniós biztosként az állampolgári jogokat az európai értelmezés szerint és nem a széles körben vitatott "magyar értelmezés szerint" fogja "védelmezni". Továbbá azt is szerette volna tudni, hogy miként fogja tiszteletben tartani az uniós ombudsman intézményét, miközben a magyar kormány elmozdította az adatvédelmi biztost (Jóri Andrást), ami miatt az unióval is konfliktusba került.

Navracsics válaszul idézte az Európai Unió szerződésének második cikkét, amely kimondja: az unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul, és ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. Ezt követően a magyar jelölt hozzátette még a 17. cikk előírásait, amelyek rögzítik, hogy a bizottság feladatainak ellátása során teljes mértékben független, tagjai pedig nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől. "Ezekben az értékekben hiszek, és ezeket óhajtom követni" - hangoztatta Navracsics.

Magyar biztos, magyar érdek?

Nem maradhatott ki a számonkérésből Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentése sem, miszerint a magyar kormány újfajta kapcsolatra törekszik majd az új magyar biztossal, és bízik abban, hogy a magyar érdekeket fogja képviselni Brüsszelben. A képviselő felvetette Orbán e kijelentése kapcsán, hogy esetleg "Orbán nem érti az Uniót, vagy Navracsics úr nem akarja majd betartani a biztosi kötelezettségeit?" Erre válaszul Navracsics azt kérte, hogy ennek a meghallgatásnak ő a tárgya, így csak az ő kijelentéseivel foglalkozzanak a képviselők, azokat vegyék irányadónak. Ugyanakkor ismét többször leszögezte, hogy tisztában van vele, hogy az uniós biztos nem szolgálhat nemzeti érdekeket, hanem a közösség érdekeit kell képviselnie és ezt is fogja tenni. Továbbá hangsúlyozta, hogy maradéktalanul tisztában van a jogaival és kötelezettségeivel, amelyeknek eleget is fog tenni, amennyiben támogatják a jelölését és az Európai Bizottság lojális és független tagja lesz.

Befektetés a jövőbe

Az oktatáspolitika területén feltett kérdések között is volt olyan, amelyben a Magyarországon tapasztaltaknak szinte pont az ellenkezőjét vázolta fel, mint kívánatos irányt. Navracsics egy görög képviselő kérdésére - miszerint hogyan biztosítaná, hogy több forrás jusson az oktatás számára, valamint mit gondol arról, hogy az oktatásra fordított összegeket nem kellene beszámítani a tagállamok költségvetési hiányába - válaszul például azt fejtegette, hogy az oktatásra fordított pénz befektetés a jövőbe, az oktatástól elvett pénz pedig a jövőtől elvett pénz. Bár tudomásul kell venni, hogy konszolidálni kell a költségvetéseket, mert ha ez nem történik meg, akkor az a versenyképesség rovására mehet, azt is hangsúlyozta, hogy azok a kormányok, amelyek elvonnak forrásokat az oktatástól és kevésbé hatékonnyá teszik az oktatási rendszerüket, azok nem most, hanem 5-10-15 év múlva érzik majd meg a megszorítások okozta versenyhátrányt. Ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy biztosként megtesz mindent, hogy az oktatás a tagállamoknál a prioritások között szerepeljenek.

Már előzetesen is kérdeztek tőle

A jelöltek már a meghallgatás előtt is kaptak kérdéseket, amelyekben Navracsics egyebek közt kitért arra, hogy a Juncker-bizottságon belül a neki szánt tárca irányítójaként három bizottsági alelnök felügyeleti területét érintő célok megvalósításán tevékenykedne. E három alelnöki terület a következő: a munkahelyteremtés, növekedés, beruházások és versenyképesség területe (amelyre a jelölt a finn Jyrki Katainen), a digitalizált egységes piac területe (erre a jelölt az észt Andrus Ansip), valamint az euró és a szociális párbeszéd területe (amelyre a jelölt a lett Valdis Dombrovskis).

A magyar jelölt az írásbeli válaszában a kultúráról úgy vélekedett, hogy az lényegi eleme Európa identitásának és összetartozásának, és "arra emlékeztet bennünket, hogy az EU mindenekfölött mindig is értékközösség volt és marad". Navracsics szerint ezért a kultúrát nem szabad feláldozni más politikai célok érdekében. Navracsics hangsúlyozta, hogy az oktatást meg kívánja tartani a 2020-ig szóló uniós stratégia középpontjában.

"A befogadó jellegű és fenntartható növekedés megköveteli, hogy korszerűsítsük oktatási és képzési rendszerünket" - állapította meg, és hozzátette: ehhez arra van szükség, hogy a tagországok a közpénzügyek megszilárdításának, vagyis a pénzügyi egyensúly helyreállításának az időszakában is okos beruházásokat eszközöljenek az oktatás területén.

Az Erasmus+ nemzetközi oktatási-képzési csereprogram támogatásával kapcsolatban Navracsics Tibor válaszában kiemelte a nemzeteken átnyúló kihívások megválaszolásának, a bevált, jó gyakorlati eljárások cseréjének a fontosságát.

Ami az európai állampolgárság kérdéskörét illeti, a magyar biztosjelölt megállapította: az elmúlt években nagy mértékben romlott az EU-ról és az uniós intézményekről alkotott közvélekedés, ami "politikailag tarthatatlan". Szerinte "a tagállamoknak van a legtermészetesebb és legközvetlenebb kapcsolatuk saját polgáraikkal, mindazonáltal javítanunk lehet és kell (a helyzeten) Brüsszelből".