Európának van egy problémája: Magyarország. Ahogy egy rothadt alma a kosárban meg tudja rontani az összes többit, úgy egyetlen érzéketlen autokrata el tud rontani egy politikai uniót - kezdi Magyarországról szóló cikkét a közel százéves múltú amerikai Foreign Affairs weboldalán Daniel Kelemen, a Rutgers University Európa-szakértője. A szerző szerint a magyar miniszterelnök konszolidálta egyre inkább egyeduralmi rendszerét Magyarországon, és most beleüti az orrát az EU dolgaiba.

És ezt jórészt büntetlenül megteheti. Az elmúlt néhány évben Orbán Viktor kormányfő enyhe zavaró tényező volt az unió életében, ám a menekültválságra adott szívtelen és rövidlátó válaszával már a becsületébe gázol a közösségnek. A nemzeti együttműködés rendszere - a keresztény Európát az iszlám inváziótól megvédő állam szerepében tetszelegve - hagyta, hogy a menekültek szenvedjenek Magyarország utcáin és mezőin, és eljutott oda, hogy könnygázt zúdítson a borotvaéles drótkerítés előtt összegyűlt emberekre.

Kapcsolódó

Végveszély

A Foreign Affairs szerzője szerint valóban veszélyben lehet az európai civilizáció, azonban nem azok a kétségbeesett nők, gyermekek és férfiak fenyegetik, akik gyalog indultak Budapestről Bécsbe az autópályán, hanem Orbán és rendszere. Az Európai Unió azt állítja magáról, hogy kiáll a liberális demokrácia, illetve az emberi méltóság és jogok mellett. Nem így Orbán.

Rezsimje idegengyűlölő retorikájával, a menekültek ellenséges kezelésével a magyar miniszterelnök gúny tárgyává teszi ezeket az értékeket és arra bátorítja a többi kelet-közép-európai országot, hogy kövessék a példáját. Így aztán Orbán fenyegeti Európa jogrendjét. Miközben a magyar hatóságok azt állítják, hogy a menekültek kezelésére vonatkozó dublini megállapodást érvényesítik, valójában eltorzítják a szabályok alkalmazását, hogy érvényesíthessék a kormány populista menekültellenes irányvonalát. Megsértik a menekültek emberséges kezelését előíró uniós szabályokat.

A rendszer rossz

Kelemen elismeri, hogy Orbán Viktornak egy dologban igaza van. A menekültválság feltárta, hogy az EU bevándorlási szabályrendszere alapos reformra szorul. Ez a rendszer az EU keleti és déli országaira hárítja a menekültek fogadásának minden adminisztratív és gyakorlati terhét, azokra az államokra, amelyekben belépnek az unió területére. Ez inkorrekt és tarthatatlan - a feladat főként a szegényebb országokra hárul, amelyeknek nincs elegendő eszközük a megoldására.

A rendszer így visszás ösztönzőket teremt. A frontvonalban lévő országok kísértést érezhetnek arra, hogy durván bánjanak az érkezőkkel, abban bízva, hogy ez elrettenti az utánuk érkezőket. Válaszul a menekültek igyekeznek a lehető legrövidebb úton eljutni azokba az országokba, amelyekben kedvezőbb bánásmódra számíthatnak (például Németországba), ezért a szabályokat megszegve kihagyják az előírt regisztrációs procedúrát a fogadó országban.

A képmutatás csúcsa

Az elmúlt hetek menekültkáosza bebizonyította, hogy ez a rendszer tarthatatlan, az viszont a képmutatás csúcsa, amit Orbán tesz, hogy mindenért az EU-t hibáztatja. Először is a dublini megállapodást minden uniós tagállam aláírta. Másodszor az Európai Bizottság előállt a tehermegosztás tervével - a kötelező kvóták rendszerével -, amely az egyes országok nagyságához és erejéhez szabta volna, hány bevándorlónak kell otthont adniuk.

Ezt azonban csak néhány ország támogatta - köztük Franciaország, Németország és Olaszország -, míg a magyar kormány koalíciót szervezett ellene Kelet-Közép-Európában. Mellettük áll még az egyre inkább izolálódáspárti Nagy-Britannia.

Hol a határ?

A Foreign Affairs cikke ezt követően emlékeztet az elmúlt évek vitáira az Orbán-kormány és az EU között, amelyekben azért bírálták a magyar vezetést, mert politikai-jogi ellensúly nélküli, egypárti hatalmat épített ki. Orbán kicsúszott az európai közösség ellenőrzése alól, és lehetetlen megjósolni, meddig megy el.

A legújabb lépés a "bevándorlási vészhelyzet" bevezetését is lehetővé tevő törvénycsomag, amelyet Antino Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa jogilag, morálisan és fizikailag is elfogadhatatlannak minősített. Budapest kiterjeszti a határkerítést a szintén EU-tag Románia és Horvátország felé is, a parlament a katonaság és a rendőrség felhatalmazásainak bővítését fontolgatja.

Össztüzet!

Az Európai Uniónak észre kell vennie, hogy Orbán rezsimje veszélyezteti a demokratikus uniót. A menekültválság nemcsak azt mutatja meg, hogy az unió bevándorlási rendszere csődöt mondott, hanem azt is, hogy egyetlen államközösség sem képes működni akkor, ha egy tagállam aktívan az aláásásán dolgozik. Az Orbán-kormány legutóbbi tettei sértik az emberi méltóság és jogok biztosításának alapvető uniós jogát, szembeállítja egymással a szomszédos országokat. Viszályt szít az unióban.

Az EU-nak minden jogi eszközt be kell vetnie az Orbán-kormány ellen. A rutinszerű kötelezettségszegési eljárások kevésnek bizonyultak általános szabálysértései ellen. Az Európai Bizottságnak meg kell gondolnia, hogyan foghatná ezeket össze egy rendszer szintű kötelezettségszegéi eljárássá, amely arról szólna, hogy egy állam - Magyarország - szisztematikusan megsérti az EU alapvető értékeit.

Emellett a Foreign Affairs szerzője szerint vissza kellene vonni az uniós pénzügyi támogatások egy részét és véget kellene vetni annak, hogy Orbán cikázhat az európai intézmények között. Eddig csak az Európai Parlament baloldali, zöld és liberális frakciója állt ki vele szemben - itt az ideje, hogy a Fideszt is magában foglaló néppárti frakció is ezt tegye! Az európai vezetőknek egymás mellett állva kell elítélniük a magyar kormányfő retorikáját és tetteit. Ha mindez elmarad, akkor továbbterjedhet a rothadás - véli Daniel Kelemen.