Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke több szempontból joggal minősítette magát nemrégiben "nagyon stabil zseninek". Politikai, ösztönös és gonosz zseni - véli Gideon Rachman, a Financial Times (FT) vezető politikai publicistája. Trump ellenfeleinek tisztánlátását elhomályosítja morális ellenszenvük a volt ingatlanmágnással szemben. Vonakodnak elismerni intelligenciáját és sikereit, ami érthető, de egyben veszélyes is - ezért becsülik alá újra és újra képességeit.
Trump már azzal kiérdemelhetné a zseni jelzőt, hogy nulla politikai előélettel első próbálkozásra megnyert egy amerikai elnökválasztást. Ellenfelei egyebek mellett a kormányzat háromnapos részleges leállására hivatkozva azt mondják: alkalmatlan a feladat ellátására, ám hívei ere a növekvő gazdaságra és a 30 éve nem látott, tavaly ősszel elfogadott adóreformra mutogathatnak.
Nagyon nagy tévedés
Trump három témában kampányolt 2016-ban. Protekcionizmust, elszigetelődést és a bevándorlás megállítását ígérte. A politikai elit azt gondolta, hogy ez a biztos bukás receptje, ez az üzenet mélységesen idegen Amerikától. Politikai ösztöne - és sötét európai filozófusokon edződött korábbi tanácsadója, a radikális jobboldali Steve Bannon - azt súgta neki: le tudja dönteni a tabukat anélkül, hogy megfizetné ennek árát, sőt még díjazni is fogják a választók ezt a viselkedését.
Végeláthatatlan a listája a volt ingatlanmágnás merényleteinek az igazsággal és a tisztességes viselkedéssel szemben, egyvalami azonban közös minden ilyen húzásában. A vezető média minden egyes tabudöntögetésénél kihirdette, hogy most már aztán túl messze ment, itt a vége politikai karrierjének. Trump azonban újra és bebizonyította, hogy tévedtek, és erősebbé vált, mint valaha. Rasszizmusa és nőkkel szembeni bunkósága, ami bárki mást kiütött volna, őt előrelendítette.
Tudja, mit csinál
Trump tudatosan tesz botrányos kijelentéseket, szándékosan beszél megalázó stílusban másokról. Ezzel piszkálja fel Amerika kulturális belháborúit és faji ellentéteit. Tudja, hogy ebből politikai hasznot fog húzni. Jó példa erre legutóbbi kijelentése, miszerint az USA-nak nem kellene bevándorlókat fogadnia a világ "pöcegödör országaiból". Ez rímel arra a korábbi kijelentésére, miszerint elődje, a fekete Barack Obama nem is Amerikában született (és ezért az alkotmány értelmében nem lehetne az USA elnöke).
A volt ingatlanmágnás és támogatói hallgatólagosan védelmezik azt az elképzelést, hogy az Egyesült Államok "fehér ország". Ezt persze az elnök ellenfelei teljes joggal rasszista gondolatnak tartják, ráadásul tény, hogy bár az ország lakosságának többsége fehér maradhat, de a fehérek aránya csökken és hosszabb távon 50 százalék alá kerül. Igen, ám de abban tévednek, hogy jogos ellenvetésük el is dönti a vitát - írja Rachman.
Sót szór a sebbe
Azzal, hogy a mexikóikat, a muszlimok, a haitiak ellen beszél és inkább Norvégiából látna szívesen bevándorlókat, Trump azokhoz az emberekhez szól, akiket dühít, hogy országuk demográfiai és faji összetétele a fehérek rovására átalakul. A részleges kormánybezárás is közvetve a bevándorláshoz kapcsolódik.
A demokraták azért nem támogatták a költségvetési plafon megemelését, mert nem a republikánusok és Trump járultak hozzá az illegális bevándorlók gyerekeit segítő Obama-féle szabály fenntartásához. Sőt, miután a kongresszus republikánus többsége engedett a demokrata kisebbség kérésének ez ügyben, Trump nem csatlakozott hozzájuk. Nem volt hajlandó kijelenteni, hogy ez a megállapodás - ami utat nyitott a kormány normális működésének visszaállítása előtt - rá is vonatkozik.
Ilyen a világ
Dőreség azt hinni, hogy azok, akik támogatják meggondolják magukat azért, mert pöcegödörnek nevezte a szegény országokat. Ellenkezőleg: egyetértenek vele - szögezi le az FT cikkírója. És téved, aki úgy véli, hogy a világ más országainak lakóit más indulatok mozgatják. A társadalom elöregedésének gondjával küszködő Japán összesen 28 menekültet fogadott be 2016-ban és hármat 2017 első felében. Kínában az alkotmány rögzíti, hogy csak olyanok kaphatnak állampolgárságot, akikben "kínai vér csordogál".
Az EU éppen középen szakadt ketté a menekültek kötelező kvóták alapján történő szétosztása ügyében (pedig csak kérelmeik elbírálásának idejére vonatkoznának a kvóták). A brexit melletti fő érv, hogy a brit államnak vissza kell nyernie az Egyesült Királyság határai feletti ellenőrzést, szintén arra utalt, hogy ideje véget vetni a Kelet-Európából érkező bevándorlásnak. És Angela Merkel német kancellár népszerűségét is megengedő menekültpolitikája ásta alá.
Még nem, de
Európában még nem került hatalomra Trumphoz hasonló politikus - véli az FT publicistája -, de a kontinens vezetőinek óriási gondot okoz, hogy egyensúlyozniuk kell liberális alapelveik és a gyakorlatias politizálás között. Emmanuel Macron francia államfő a toleranciáról beszéld, de kormánya felgyorsította a bevándorlók deportálását és erősíti a határok ellenőrzését.
A félelem és a gyűlölet, amelyet az USA elnöke kihasznál, Trump támogatói bázisánál jóval szélesebb körben érvényesül. A liberális politikusoknak az eddiginél hatásosabb nyelvet és politikát kell találniuk, hogy sikerrel kezeljék ezeket a félelmeket és indulatokat. Ha nem így lesz, akkor az FT cikkírója szerint a "nagyon stabil zseni" továbbra is le fogja körözni őket.
A fotó forrása: Nicholas Kamm/AFP