Felszólító levelet kapott Ausztria Brüsszelből. Az Európai Bizottság a 2019. január 1-jétől hatályba lépett új jogszabályt kifogásolja, melynek értelmében Ausztria a más tagállamban lakó gyermekek utáni családi ellátásokat és családi adócsökkentéseket az adott tagállam megélhetési költségeitől teszi függővé.

Ez azt jelenti, hogy sok uniós polgár, aki Ausztriában dolgozik, és ugyanolyan befizetésekkel járul hozzá az osztrák szociális biztonsági és adórendszerhez, mint a helyi munkavállalók, kevesebb ellátásban részesülne csak azért, mert gyermeke egy másik tagállamban él.

Kapcsolódó

Egységes piacunk alapja a méltányosság és az egyenlő bánásmód. Az EU-ban nincsenek másodrendű munkavállalók. Ha az utazó munkavállalók ugyanúgy járulnak hozzá a szociális biztonsági rendszerhez, mint a helyi munkavállalók, akkor ugyanolyan ellátásokat kell kapniuk, még abban az esetben is, ha gyermekeik külföldön élnek. Az EU-ban nincsenek másodrendű gyermekek

- hangsúlyozta Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok nem engedik meg, hogy egy tagállam csökkentse a joghatósága alatt biztosított személyeknek járó pénzbeli ellátásokat pusztán azért, mert e személyek vagy a családtagjaik egy másik tagállamban laknak. E szabályok az állampolgárság alapján történő megkülönböztetést is tiltják.

A családi ellátások csökkentése pusztán azért, mert a gyermek külföldön él, nemcsak megszegi a szociális biztonságra vonatkozó uniós szabályokat, hanem sérti az egyenlő bánásmód elvét is a más tagállam állampolgárságával rendelkező munkavállalók szociális ellátásai és adókedvezményei tekintetében.

Ez így nem jó

A bizottság 2016. decemberében javaslatot terjesztett elő a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó szabályok felülvizsgálatára, hogy az említett szabályok méltányosak, egyértelműek és könnyebben végrehajthatóak legyenek. A javaslat garantálja a szabad mozgást és védi a polgárok jogait, ugyanakkor megerősíti az esetleges visszaélések kezelésére szolgáló eszközöket is - emlkeztet az EB közleménye.

Az uniós tagállamok 2018. júniusában állapodtak meg a javaslattal kapcsolatban. Az Európai Parlament 2018. decemberében szavazott a javaslatról, az Európai Tanácsban és a Európai Parlamentben egyesek felvetették, hogy engedélyezni kellene a külföldön élő gyermekek után nyújtott családi ellátások indexálását, de e felvetéseket egyértelműen elutasították. A bizottság közleménye szerint jelenleg folynak a végső tárgyalások a három intézmény között a kompromisszum elérése érdekében.

A bizottság hangsúlyozza: az egyenlő bánásmód elve tiltja az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés minden formáját, legyen az közvetlen vagy közvetett. Az osztrák kiigazítási mechanizmus diszkriminatív, mivel pusztán azért csökkenti az Ausztriában munkát vállalók családi ellátásait és adókedvezményeit, mert gyermekeik más tagállamban laknak. Semmi jelentősége sincs annak, hogy a szóban forgó másik tagállamban a megélhetési költségek alacsonyabbak mint Ausztriában, mivel az ellátásokat egyösszegű támogatás formájában fizetik, és azok nem kapcsolódnak a gyermek eltartásának tényleges költségeihez.

Két hónapot kapott az osztrák kormány

Az Ausztriának küldött felszólító levéllel az Európai Bizottság hivatalosan elindította a kötelezettségszegési eljárást. Ausztriának két hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy eloszlassa a bizottság aggályait, ellenkező esetben a brüsszeli testület indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.