Klaus Iohannis román államfő a Három Tenger Kezdeményezés (3SI) bukaresti csúcstalálkozójának eredményeit ismertetve bejelentette: közlekedési, energetikai és digitális hálózatok fejlesztéséről és összekapcsolásáról egyeztek meg Bukarestben a Három Tenger Kezdeményezés országai, és elfogadták a közösen megvalósítandó projektek listáját.

Elsősorban, de nem kizárólag, észak-déli folyosók kiépítéséről van szó - magyarázta. A találkozón elfogadott közös nyilatkozat leszögezi, hogy a kezdeményezésben részt vevő - a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger között található - 12 európai uniós tagállam a térség nyugat-európai szinthez történő felzárkóztatását, azaz "valós konvergenciáját" szorgalmazza, ugyanakkor a transzatlanti együttműködés erősítésének is híve.

Szándéknyilatkozatot írtak alá

A bukaresti csúcson a térség kereskedelmi kamaráinak összefogásáról és egy közös fejlesztési alap létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot.

A 3SI a közép-kelet-európai térség gazdasági kohézióját erősítő, első ízben megszervezett üzleti fórumot is rendszeresíteni fogja. A fórumra nyugat-balkáni országokból, illetve a keleti partnerség államaiból is érkeztek üzletemberek, ebből is hagyományt akarnak teremteni - mondta Iohannis.

A 3SI bukaresti csúcstalálkozóján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere és Heiko Maas német külügyminiszter is részt vett. A találkozón elfogadott nyilatkozat üdvözli a térség iránt tanúsított kiemelt érdeklődést, az EU és az Egyesült Államok részéről megnyilvánuló támogatást és arról is döntés született, hogy - tekintettel a térséghez fűződő gazdasági érdekeltségeire - Németországot partnerévé fogadja a 3SI.

"Közép-Kelet-Európa országainak tudniuk kell, hogy számíthatnak az Egyesült Államokra az energiaellátásuk terén. Nem engedhetjük meg, hogy az energiaszektort büntetésként, vagy a nemzetbiztonság veszélyeztetéseként játsszák ki egyes országok ellen" - mutatott rá Perry a 3SI bukaresti találkozóját záró sajtóértekezleten. Hozzátette: aggasztó, hogy a Krím félsziget annektálása óta Európa függősége az orosz gáztól az addigi 30-ról 40 százalékra emelkedett, Amerika ezért is támogatja a 3SI-t az energiaforrások változatosabbá tételében.

A Három Tenger Kezdeményezés következő csúcstalálkozóját Szlovénia szervezi meg - jelentette be a román államfő.

Ötmilliárd eurós alap

A lengyel hírügynökségnek Beata Daszynska-Muzyczka, a BGK lengyel állami fejlesztési bank elnöke arról nyilatkozott a PAP lengyel hírügynökségnek, hogy ötmilliárd eurós alaptőkével még az idén létrehozzák a Három Tenger Alapot a 12 közép-európai országot tömörítő kezdeményezés infrastrukturális terveinek támogatására. A BGK elnöke - aki előző nap a Három Tenger Kezdeményezés bukaresti csúcstalálkozóját megelőző üzleti fórumon lengyel részről aláírta az alap létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot - azt is hozzátette: a BGK a tervek szerint 500 millió euróval járul hozzá az alaphoz.

Az alapból közlekedési, energetikai és digitális elképzeléseket valósítanának meg. Ezek egy része - például a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részeként épülő, a Balti-tengertől az Égei-tengerig húzódó, magyarországi szakaszán Miskolcot és Debrecent érintő Via Carpatia - már a megvalósítás szakaszába lépett.

Az alap Daszynska-Muzyczka szerint akár 30 évig is működhet, és hosszú távú projekteket támogat. "Mintegy 70, prioritást élvező feladatot tartunk szem előtt, összértékük az egész időszakban meghaladhatja a 100 milliárd eurót" - közölte a bankelnök.

Hiányzó láncszem

A lengyel BKG mellett az alap létrehozását célzó szándéknyilatkozatot öt másik tagállam - Csehország, Horvátország, Lettország, Románia és Szlovákia - fejlesztési intézményeinek képviselői látták el kézjegyükkel. "Ha más résztvevők később csatlakoznának, bármikor megtehetik" - mondta el a bank elnöke. A Három Tenger Kezdeményezés összesen 12 európai uniós tagállamot egyesít a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger közötti térségben.

A BGK elnöke szerint a térség gazdasági érdekeinek összehangolását célzó kezdeményezés "egy eddig hiányzó láncszemet" jelent a térség kiegyensúlyozott fejlődésének támogatásában. Szerinte a régióban továbbá is a szükségesnél kevesebb a beruházás, különösen a nyugat-európai országokhoz képest. Arra is hivatkozott, hogy a 2020 utáni uniós költségvetés tervezete szerint térségünk az eddiginél alacsonyabb mértékben részesülne az EU-alapokból.

A PAP értesülése szerint a Három Tenger Alapot Luxembourgban fogják bejegyezni, állandó székhely nélkül működik majd, stratégiáját az igazgatótanács dolgozza ki. A testület rotációs rendszerben ül össze a Három Tenger Kezdeményezés tagországaiban.

Képünk forrása: Pixabay