Az Egyesült Királyságban nyilvánosságra került a kormány háztáji energiahatékonysági elképzelésének több eleme. Boris Johnson kabinetje szerint a háztartásonkénti 5000 font (mintegy kétmillió forint) támogatás lehetővé teszik az otthoni hőszivattyús rendszerek, illetve más, az eddig használatosnál alacsony mennyiségű károsanyag-kibocsátású fűtési rendszerek (kazánok) korszerűbbre cserélését, illetve az épületek hőszigetelésének átgondolását - írja Peter Walker, a The Guardian tudósítója. A brit lap által a témában összegyűjtött információk és szakértői nyilatkozatok alapján azonban elképzelhető, hogy igaz: a szigetországban ez nem elegendő az ambiciózus célokhoz vezető úton az első lépéshez sem. Pláne, ha az is igazolódik, hogy a felvázolt dotáláshoz Johnsonéknak nincs is meg az elegendő fedezetük.

Október közepén megjelent a brit kormány Nettó Nulla Stratégiája. Ennek részletezéseként a szükséges összegek oszlopába a kazáncsere ösztönzésére létrehozott rubrikájába 450 millió fontot írtak be. Ennyiből kellene a háztartásoknak a kazáncseréket, és kiemelten: a földgáz tüzelésű berendezéseiket hőszivattyúkra cserélni. Ez az összeg ugyan csak egy része a 2035-ig összesen 3,9 milliárd fonttal finanszírozandó lakóépületek szén-dioxid-mentesítési elképzelésnek, de a kritikusok szerint ennyi nem lesz elegendő ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban található összes új fűtési rendszer a megadott időre, kellőképpen energiahatékony, és fosszilis tüzelőanyag használatától mentes lehessen.

Kapcsolódó

Amit ezügyben  Kwasi Kwarteng üzleti és energetikai miniszter közölt - miszerint az aktuális gázárrobbanás arra irányítja a figyelmet, hogy mostantól még erőteljesebben csökkenteni kell az Egyesült Királyságban a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és le kell váltani a földgázt, illetve a gázkazánokat a következő évtizedben - abban nincs vita. Az ehhez vezető út, illetve az ezen az úton haladáshoz szükséges kormányzati szerepvállalást illetően azonban nagyon is van.

Caroline Jones, a brit Greenpeace képviselője szerint az ambiciózus politika nem társul megfelelő mértékű finanszírozással, aminek az lehet a következménye, hogy a háztartások szén-dioxid-mentesítésére alkalmas hőszivattyú nem elég gyorsan nyer teret a lakásokban, ráadásul szinte biztosan nem tudják majd kihasználni ezt a lehetőséget az alacsony jövedelmű családok. Jelenleg az Egyesült Királyságban lévő 27 millió lakásból mindössze 1 millióról lehet azt állítani, hogy alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású fűtéssel rendelkezik.

Egy másik tisztaenergiás NGO (a Regulatory Assistance Project) európai programigazgatója, Jan Rosenow viszont azt mondta Peter Walkernek, hogy a most ismertetett stratégia bár sok pozitív elemet tartalmaz, az otthoni fűtés forradalmához, a hőszivattyúk beszerzéséhez és beépítéséhez nyújtott támogatás túl alacsony színvonalú. A 2035-ös célhoz ugyanis számításai szerint évente 600 ezer lakás energetikai átalakítására lenne szükség, a kormányzati támogatás pedig ennek a jelenlegi árak mellett jó, ha az öt százalékát képes lehet fedezni.

A legszennyezőbb szektor

Leginkább a “fordított hűtőszekrény” elven működő hőszivattyú áll az alternatíva-lista élén, bár az áruk jelenleg a sokszorosa a gáztüzelésű rendszerekének. Az Egyesült Királyságban a lakások mintegy 85 százaléka gázkazánokat használ, ami mára azt eredményezi, hogy ez az “ágazat” a legszennyezőbb a szigetországban - kétszer annyi szén-dioxid-kibocsátás és nyolcszor annyi nitrogén-dioxid-kibocsátás írható a számlájára, mint az erőművekére. 
Ehhez a párhuzamhoz azonban az is hozzátartozik, hogy az Egyesült Királyságban az utóbbi években drámai módon elfogytak a működő szénégető erőművek, és az ország 2024-ben beszünteti e tevékenységet.

A Brit Iparszövetség (Confederation of British Industry, CBI) a Birminghami Egyetemmel közösen ezügyben július végén publikált egy szakmai ajánlást. E szerint a szigetország szén-dioxid-mentesítési stratégiájában ahhoz, hogy 2050-re elérhető zero karbon szint, fontos volna, hogy a szükséges hőt a háztartások nem környezetterhelő módon, de helyben termeljék meg, s azt jó hatásfokkal hasznosítsák. Ehhez a számításaik szerint a jelenlegi rendszeren mintegy 20 millió egyedi beavatkozásra lesz szükség; ezek közül az egyik legfontosabb, hogy 2025 után már ne lehessen az Egyesült Királyság lakásaiban földgáz tüzelésű készüléket üzembe helyezni. (A jelenlegi szabályozás szerint ez csak az újépítésű lakásokra érvényes.)

A feladvány nehéz, a megoldás a támogatási összeg abszolút értékének megítélésén túl azon is áll (vagy bukik) majd, hogy az újonnan elterjesztendő fűtési technológiák ára valóban drasztikusan elindul-e majd lefelé. A légkeveréses szivattyúk ára ugyanis jelenleg 6000, a földhőt hasznosító rendszereké pedig 10 000 fontnál kezdődik.

Atomipar: csak hátul a sorban

A kormány szerint az 5000 fontos lakásonkénti támogatás 90 000 háztartást lesz képes megszólítani a következő három évben azügyben, hogy cseréljék le a gáztüzelésű fűtőrendszereiket. Ez az összeg onnan nézve egyáltalán nem kevés, hogy e 450 millió fontos csomaghoz képest a Netto Nulla Stratégiába beírt teljes nukleáris ipari támogatás “csupán” 120 millió font.

Igaz, az Egyesült Királyságban nem a kormány és nem állami beruházással építik az atomerőműveket, így ezt az összeget célzott támogatásként egy nukleáris engedélyező alap létrehozására biztosítják - azzal, hogy azon keresztül a jövőben könnyebben nyílhasson lehetőség akár kis moduláris atomreaktorokat is telepíteni az országba.

Ennél több potenciált és támogatni valót lát a brit kormány a zöldhidrogénben is: az összesen 90 milliárd fontra saccolt Netto Nulla Stratégia keretéből 140 millió fontot ad az Egyesült Királyság hidrogéngazdaságának a hidrogénipari kutatások és a zöldhidrogén projektek támogatására, és további 500 millió fontot a zöld technológiák fejlesztését célzó innovációs projektekre.