Elkezdték feltöltetni nukleáris tüzelőanyaggal a fehéroroszországi Osztrovecben épülő atomerőmű első blokkját - adta hírül a lengyel gazeta.pl. Az augusztus 7-én kezdődött műveletben összesen 163 üzemanyag-kazettát helyeznek be a reaktorba, amelyek egyenként 312 uránrudat tartalmaznak. Miután befejezik a feltöltést, ami várhatóan három hónapon át tart majd, az első 1200 megawatt kapacitású atomreaktor kész lesz arra, hogy bekapcsolódjon az áramtermelésbe.

Az osztroveci erőmű két ilyen VVER1200 tipusú reaktort fog üzemeltetni - ami pontosan megfelel a Magyarországra tervezett Paks II. atomerőműnek. A létesítményt, ahogy Magyarországon is, az orosz állami tulajdonú Roszatom építi - a magyarok által preferált konstukcióhoz hasonló módon: orosz állami hitelből. A második reaktorral az építők 2022-re akarnak elkészülni. (Korábban ezek a haridők még 2019-ről és 2020-ról szóltak.)

Érdemes visszaidézni, hogy 2015-ben az Orbán-kormány tagjaiból, illetve helyhatósági képviselőiből és újságírókból álló delegáció kifejezetten azért látogatott el Fehéroroszországba, hogy megnézze az erőmű építési helyszínét, és tájékozódjon a munkálatokról.

Belorusz-litván vita

A fehérorosz hatóságok szerint az atomerőmű növelni fogja az ország áramellátásának biztonságát, ám a szomszédos Litvánia az építkezés megkezdésének első pillanatától bírálja a projektet biztonsági hiányosságaira panaszkodva. Az eredeti elképzelés még arról szólt, hogy az osztroveci  blokkok segítik majd az ország gázerőműves erőművi túlsúlyát jelentősen csökkenteni, sőt, a nukleáris erőmű termelési feleslegét Fehéroroszország exportálni tudja majd a környező országokba. Az atomerőmű-építés a fehérorosz energiaszektor radikális átalakításának csak az egyik tétele volt, ám a távvezetékhálózat teljes átalakítása, a villanyfűtésre átállított lakossági szektor és az elektromos nagyvárosi buszflotta beléptetése mind-mind papíron maradt.

Az osztroveci létesítmény mindössze 50 kilométerre van Vilniustól (és 200 kilométerre a lengyel határtól). A litván kormány úgy véli, hogy egy baleset esetén Litvánia jelentős részét radioaktív szennyezés érné. Az aggodalom olyan erős, hogy Vilnius már több millió jódtablettát spejzolt be, hogy szükség esetén a lakosságot el tudja ezzel látni a védekezés során.

Az atomerőmű építését a szokásos határidőcsúszásokon túl számos egyéb probléma és zavarba ejtő baleset kísérte. Például négy évvel ezelőtt egy 330 tonnás reaktortartály több méter magasságból lesett és megsérült. Az erőmű egyik legkényesebb egységének számító tartályt viszont csak azt követően cserélték ki, hogy az eset nyilvánosságra került. Az évek óta egyre csak bonyolultabbá váló helyzetben egy pont azonban biztosnak tűnik: Litvánia és Lengyelroszág már 2017-ben bejelentette, hogy ebből az erőműből nem hajlandóak áramot vásárolni.

Ahogyan legutóbb idén, év elején az Euronews megírta, a litvánok egyáltalán nem örülnek annak, hogy Oroszország az erőmű építésén keresztül is hatást gyakorol a szomszédos ország vezetésére. De ez a fehérorosz ellenzéki politikus, Anatol Ljabedzkának se tetszik. Mint nyilatkozta: "Az első blokk már megépült, de arról még nincs megállapodás az oroszok és Lukasenko elnök között, hogy hol fogják tárolni a veszélyes hulladékot. Néhány emberről már ma is tudjuk, hogy életét vesztette az építkezésen, illetve tudomásunk van több veszélyes balesetről is, a reaktor burkolata is megrepedt. De minden zárt ajtók mögött történik. Az emberek nem tudják az igazságot. Egy Csernobil bőven elég volt nekünk".

A belorusz atomerőmű építését még a szovjet időkben határozták el, de az 1986-os csernobili katasztrófa után elhalasztották, miután ennek következtében 138 ezer fehérorosz hagyta el kényszerűen, további 200 ezer pedig önként lakhelyét a radioaktív szennyezés miatt. Az AP hírügynökség összesítése szerint Fehéroroszországban nem indultak tüntetések a létesítmény felépítése ellen.