Az óvatosságáról és tudományos kutatói múltjából hozott módszerességéről ismert Angela Merkel német kancellár olyan hazárdjátékba kezdett, amelyet senki sem várt tőle - derül ki a Financial Times cikkéből, amely a hétfői EU-török csúcsértekezlet titkos hátterével foglalkozik. Legközelebbi szövetségesi háta mögött igyekszik külön alkut kötni a törökökkel.

Mertek nagyobbat álmodni

A hét végén úgy tűnt, minden a szokásos kerékvágásban halad. Az EU-tagországok nagykövetei Brüsszelben a végső simításokat végezték azon a megállapodáson, amelyet Donald Tusk, az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke készített elő. Eszerint lezárták volna a nyugat-balkáni vándorlási útvonalat és Törökország visszavette volna azokat a menekülteket, akik nem szíriai állampolgárok.

Néhány órával később Merkel, Ahmet Davutoglu török miniszterelnök és Mark Rutte, az EU soros elnökségét ellátó Hollandia miniszterelnöke szétcincálta ezt az egyezséget. Hatórás egyeztetés után gondoltak egy nagyobbat: Törökország vegyen vissza minden menekültet, aki partot ér a görög szigeteken.

Ezért persze kellett valamit kínálni cserébe: egyebek mellett az eddig ajánlott hárommilliárd eurón felül további hárommilliárdot Törökországnak a bevándorlók ellátására, továbbá a törökök vízumkönnyítésének előrehozását és szíriaiak közvetlen átvételét Törökországból.

A nagy trükk

Merkel a nyilvánosság előtt mindezt úgy tálalta, hogy a nagy módosítócsomag Davutoglutól jött. Valójában azonban az FT információi szerint a németek már hetek óta tárgyaltak a törökökkel annak érdekében, hogy összehozzanak valami "combosabbat" a Tusk-javaslatnál. Merkel úgy láthatta, hogy egy ütősnek látszó megállapodás pártja hasznára válhat a március 13-ai tartományi választások előtt.

A külön alku lehetőségét azonban nem verték nagydobra. A kancellár például a csúcs előtt tartott egyeztetésükön Francois Hollande francia államfőt is csak félig tájékoztatta.

Jelezte, hogy a Tusk-féle egyezség nem kínál elég jó lehetőséget a szíriai menekültek visszajuttatására Törökországba, ám arról nem szólt, hogy meglepetésre készülnek. Az ügyhöz közel álló források szerint Donald Tusk tudta, hogy Merkel külön alkudozik Davutogluval, de ez nem zavarta különösebben.

Megdöbbenés és káosz

Ugyanez nem mondható el az EU-csúcsra érkező állam- és kormányfőkről, akiket megleptek az "új török ötletek". A kétféle EU-török megállapodástervezet elemei összekeveredtek és számos részlet tisztázatlan volt.

Azoknak az EU-s intézményeknek a tisztviselői, amelyek évtizedek óta tárgyalnak Törökországgal az uniós csatlakozásról, úgy érezték, hátba döfték őket, miután a csúcson felmerült, hogy pusztán a bevándorlással kapcsolatos együttműködésért cserébe - azaz a tagság politikai-gazdasági kritériumait felrúgva - felgyorsítják a csatlakozási folyamatot.

Egy európai diplomata azt mondta az FT-nek, hogy pályafutása során soha nem látott még olyan helyzetet, amelyben így félrelökték volna az uniós intézményeket. A németek teljesen pánikba estek és kaotikussá vált a viselkedésük - tette hozzá a diplomata.

Óriási kockázat

Az EU megállapodása Törökországgal azt ígéri, hogy véget lehet vetni a bevándorlók áradatának, ám ezért nagyon magas árat kell fizetni. És ebbe az árba nem csupán az a hárommilliárd euró tartozik bele, amellyel meg kellene fejelni Törökország anyagi támogatását, és nem csupán az az engedmény, amelynek értelmében 75 millió török rövid időn belül vízumkényszer nélkül léphetne be Európába.

Felháborodás Brüsszelben

A nagyobb ár az, hogy a kancellár viselkedése, amely fittyet hány az európai döntéshozatali folyamatra, belső következményekkel járhat, szétzilálhatja az EU működését. A csúcsot előkészítő brüsszeli tisztviselőket kiborította az a tény, hogy megkerülték őket, ami még visszaüthet a jövő heti csúcson.

Az újabb értekezlet zárómegállapodását ugyanis ők készítik elő, így megvan a lehetőségük rá, hogy ne végezzenek tökéletes munkát. Ezzel betarthatnak a kancellárnak, akinek mindenáron eredményre van szüksége a migránsválság kezelésében, hogy bizonyítsa vezetői rátermettségét.

Borulhat az egyezség

Emellett az is meghiúsíthatja a hőn áhított áttörést a jövő heti újabb csúcson, hogy ha nem sikerül rendet tenni a mostanra kialakult kaotikus helyzetben. Egyelőre nem látni a kiutat abból a helyzetből, hogy a Tusk irányításával kidolgozott egyezség összekeveredett Merkel és Davutoglu külön alkujának elemeivel

A kancellár hazai politikai szövetségesei célzásokat tettek arra, hogy fellázadhatnak a törökökkel kötött megállapodással szemben. A vízumkényszer gyors feladása és a török EU-csatlakozás felgyorsítása sok ellenérzést szült Németországban és azon kívül is.

Játékosok a pályán

A játékosok most a következőképpen állnak a pályán. Tusk támogatja azt az osztrák törekvést, amely szerint le kell zárni a nyugat-balkáni menekültútvonalat és rá kell bírni az északi országokat, hogy egyetlen gazdasági bevándorlót se fogadjanak be, függetlenül attól, hogy hasznosnak tartanák-e munkájukat vagy sem.

Merkel szimbolikus okokból ellenzi ezt a megoldást. Ezzel akarja jelezni, hogy a rá nehezedő nyomás ellenére ellenáll annak a követelésnek, amely szerint a berlini kormánynak le kellene zárnia Németország határait.

Ez lehet a vége

Ugyanakkor Tusk és osztrák, illetve balkáni szövetségesi úgy gondolják, hogy a macedón-görög határ lezárásával gyengítették Ankara alkupozícióját (igaz, Görögországból óriási menekülttábort csináltak). Ha a menekültek nem tudnak továbbjutni Görögországból, akkor jó esetben letehetnek arról, hogy útnak induljanak Európába. Eközben a NATO is visszafordíthatja az Égei-tengeren hajózó menekültcsónakok egy részét.

Végül ez a hozzáállás hozhat enyhülést Merkel bajára is, különösen, ha az EU-török együttműködés mégis kútba esik. Végül is ennek köszönhetően esett vissza az utóbbi hetekben néhány százra a Németországba érkező új bevándorlók száma. És éppen ez az, megoldást kínálhat a migrációs válság miatt ostrom alatt álló kancellárnak.