A központi bankok figyelmét is felkeltette, hogy hiteldrágulás sújthatja a zöld átmenet miatt hitelt felvevő vállalatokat is. Az eurózóna pénzügyi stabilitása felett őrködő Európai Központi Bank ezért négymillió vállalat adatain klíma-stressztesztet végzett, hogy pénzügyi szemszögből vesse össze a zöld átmenet miatti veszélyeket a klímaváltozás fizikai kockázataival három különböző, lehetséges klíma- forgatókönyv esetén - írja a masfelfok.hu.

A három forgatókönyv közül egyértelműen a Párizsi Megállapodás betartását szem előtt tartó "Rendezett Átállás" lenne a legkedvezőbb, de Európa és Magyarország még így is növekvő árvíz-, aszály- és tűzkockázatokkal néz szembe a következő 30 évben.

Kapcsolódó

Papíron talán kevésnek tűnhet a 8,5 százalékos, Eurózónára számolt hitelezési veszteség a legrosszabb forgatókönyv esetén, de annak egyenlőtlen eloszlása miatt teljes országok kerülhetnek veszélybe és olyan létfontosságú iparágak mehetnek csődbe, mint a mezőgazdaság vagy a vízgazdálkodás.

A probléma megoldása összetett, de egyáltalán nem megoldhatatlan feladat. A szabályozási lépéseket már most meg lehetne tenni, továbbá már az is hatalmas előrelépés lenne, ha ugyanannyi pénzt fektetnénk a megújuló energiákba, mint 2015-2020 között a fosszilis iparágba.

A Párizsi Megállapodás 2015-ben történő elfogadását követő öt évben a legnagyobb 60 bank 3,8 ezer milliárd dollárnyi új finanszírozást nyújtott fosszilis energiához köthető befektetésekre, amely a magyarországi GDP 25-szöröse. Habár ez tovább mélyítette a nyilvánvaló klímaválságot, megjelentek az első olyan jelek, amelyek a jelenlegi hitelezési folyamatok alapvető átalakulását jelzik.

A piac – ha minimálisan is, de elkezdte „büntetni” a magas üvegházhatású gáz-intenzitással (ÜHG) működő hitelfelvevőket, például magasabb kamatokkal és rosszabb hitelminősítésekkel, vagy a befektetési portfóliókból való kizárással. Ezzel egyidejűleg a központi bankok is felfigyeltek a pénzügyi stabilitást fenyegető veszélyekre. Magyarországon 2021 nyarán az Országgyűlés felvette a Magyar Nemzeti Bank feladatai közé a környezeti fenntarthatóság előmozdítását - írja a portál.

A modellezők négymillió vállalat mérlegét és eredménykimutatását számolták ki a 2050-ig tartó időszak minden évére, amiben leképezték a széndioxid-kibocsátási, technológiai és a klimatikus tényezőket. Egy adott cég nyereségét ugyanis csökkenti egy feltételezett széndioxid-adó, amely akár lehet a már működő kvótarendszer modellezett megtestesítője vagy egy hipotetikus, jövőben bevezetendő adó.

Például az áradásokból fakadó károk főként Közép-Európában, a tengerszint emelkedéséből fakadók értelemszerűen az alacsonyan fekvő, tengerhez közeli részeken, míg tűzvész, aszály és a többi veszélyforrás szerte Európában várhatóak. Az elemzés szerint a görögországi cégek 95 százalék körüli része magasan kiszolgáltatott a fizikai kockázatoknak, főként a tűznek, míg ugyanez az érték Spanyolországra 65 százalék, Németországra és Magyarországra viszont „csak” 5-8 százalék körüli érték - olvasható a masfelfok.hu-n.