Ismét izzik a levegő Franciaországban, ráadásul a forrongás tárgya újfent munkaügyi probléma. Ezúttal a kórházak, a múzeumok és a tömegközlekedés működését biztosító közalkalmazottok fenyegetődznek sztrájkkal. Emmanuel Macron francia elnök és a kormány számára ráadásul különösen kellemetlen időszakra, a párizsi nyári olimpia alatt nem vennék fel a munkát.

Sophie Binet, a CGT szakszervezet vezetője hangsúlyozta, a kabinetnek fizetni kell, ha azt akarja, hogy zökkenőmentes legyen a sportrendezvény szervezése. Kiemelte, az olimpia megrendezése „egy befektetés, amelynek célja, hogy javítson Franciaország imázsán. Ezért áldozni kell bizonyos összeget a közszféra dolgozóinak kárpótlására is” – idézi a Financial Times.

Kapcsolódó

A július 26. és augusztus 11. között zajló eseményre várhatóan mintegy 16 millió ember érkezik Párizsba.

A kormány értelemszerűen nem szeretne balhét az olimpia ideje alatt, ezért hajlik a kompromisszumra. Erre utal, hogy már márciusban tett egy bónuszajánlatot Stanislas Guerini francia átalakítási és közszolgálati miniszter. A szakszervezetek azonban nem elégedtek meg ennyivel.

Itt nemcsak a bónuszról van szó, hanem a munkakörülményekről, kiemelten és hangsúlyosan a fizetésekről és egyfajta bizonytalanságról – így a lakhatásról, szállásról, nyári gyermekfelügyelet megoldásáról. A franciák számára rendkívül fontos szabadság idején lesz az olimpia, és ez magánjellegű kihívásokkal és érzelmi költségekkel is jár. Ugyanakkor az is fontos szempont, hogy a látványos elégedetlenség a legradikálisabb szakszervezetek, a CGT és a Force Ouvrière felől jön. A mérsékelt CFDT nem akar sztrájkot az olimpia alatt, és egyelőre nem is fenyeget vele

– nyilatkozta Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa az Economxnak.

A vissza nem térő alkalom

A Franciaország-szakértő rámutatott, a párizsi olimpia valójában csak egy apropó, amelyet kihasználva az elégedetlenkedők igyekeznek ráirányítani az országvezetők figyelmét egyes általános problémákra.

„Az egész mögötti magyarázat valószínűleg az, hogy nem csak az olimpiáról van itt szó, viszont az olimpia olyan nagy jelentőségű dolog, hogy jól használható nyomásgyakorlásra. Van egy általános elégedetlenség többek között az infláció, a béremelések, a költségvetési finanszírozás miatt, de ennek a mélységét óvatosan kell kezelni”

– magyarázta.

Hozzátette, „legutóbb, amikor a közszférában több szakszervezet – mérsékeltek és radikálisok együtt, március közepén – általános sztrájkra hívtak fel, a részvétel nem érte el a 10 százalékot – 6,42 százalékot a minisztérium szerint”.

Elmondta, összességében a francia közalkalmazottak, köztisztviselők jelentős nyomásgyakorlási képességgel bírnak, köszönhetően annak, hogy a szakszervezeti szervezettségük átlag feletti: 2019-ben az országos átlag 10,3 százalék volt, míg a közszférában 18,4 százalék.

És hogy milyen bónuszok járnak azoknak a közalkalmazottaknak, akiknek ünnepnapokon, az átlagostól eltérő időszakokban kell dolgozniuk Franciaországban?

Éjszakai és pihenőnapra vonatkozó emelt bérek léteznek. Az ünnepnapok általánosságban nem járnak emelt bérrel, kivéve ha van erre vonatkozó kollektív szerződés. Továbbá a törvény erejénél fogva a május 1. kiemelt nap, aki akkor dolgozik, dupla bért kap. Létezik szolidaritási nap is, ilyen például a pünkösdhétfő: 2004 óta az aznapi fizetés az idősgondozás terheit csökkentendő nem a dolgozónak kerül átutalásra

– mondta Soós Eszter.

A munkanélküliek is reszkethetnek

Mindeközben a francia kormány újabb munkaügyi reformra készül. A munkanélküli segélyezés rendszerét szabnák át úgy, hogy arra ösztönözzék a franciákat, mielőbb keressenek maguknak új munkahelyet. Erre leginkább azért van szükség, mert a költségvetési deficit még mindig nagy. Tavaly a GDP-arányos költségvetési hiány 5,5 százalék volt a 4,9 százalékos állami cél helyett.

Macron elnök 2017-es hatalomra kerülése óta kiemelt céljának tekinti a a francia munkaerő fejlesztését. Már eddig is számos változtatást eszközölt az ország munkanélküli ellátási rendszerében, a munkanélküliek száma pedig ennek nyomán jelentősen csökkent az elnöksége előtti állapotokhoz képest.

Ábra: Economx

Gabriel Attal francia miniszterelnök azt szeretné, ha a munkanélküli segély a jövőben legfeljebb 12 hónapig járna. Jelenleg az 53 év alattiak legfeljebb 18 hónapig kaphatnak ilyen jellegű pénzügyi támogatást, amely megtoldható extra hat hónappal, ha kevés a munkahely.

Az 53 év felettiekre nagyvonalúbb segélyezési szabályok vonatkoznak, az egyelőre nem világos, hogy ezeken módosítanak-e.

Felmerült az is, hogy módosítják az álláskeresési segélyekkel kapcsolatos jogosultsági feltételeket. Jelenleg az elmúlt két évben legalább hat hónapig kell dolgozni ahhoz, hogy jogosult legyen valaki a támogatásra. Előfordulhat, hogy a hat hónapos küszöbérték emelkedik, de rövidülhet a kétéves időszak is.

A kormány utolsó lehetőségként számol azzal is, hogy a támogatás összegét csökkentik. Attal azonban ezt szeretné elkerülni, amennyiben megoldható.

A rendszeren folyamatosan változtattak az elmúlt években, legutóbb 2023-ban nyúltak hozzá

– mondta Soós Eszter.

Hozzátette, egy újabb módosítás valószínűleg nem vezetne nagy közfelháborodáshoz, sztrájkhoz, miután „a megkérdezettek 54 százaléka egyetért a szigorítással”. A legtöbb kritikus hang ezzel kapcsolatban a baloldali pártok szavazóitól származik.