A teljes törvénycsomagról a további módosítók megvitatása után, délután szavaznak a képviselők. A parlament felsőháza, a szenátus pénteken szavaz a javaslatról, amely alapján a kormány a rendkívüli állapotot november 26-tól február végéig hosszabbítaná meg.

Az új törvényre azért van szükség, mert a jelenlegi jogszabály szerint a rendkívüli állapot 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. Francois Hollande államfő november 14-én 0 órakor hirdette ki a rendkívüli állapotot 12 napra.

A jelenleg érvényben lévő jogszabály értelmében házi őrizetben tartható minden olyan személy, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet. Péntek óta 118 embernek tiltotta meg a belügyminisztérium a lakhelye elhagyását. Ők este 8 és reggel 6 óra között nem hagyhatják el a lakóhelyüket, és naponta háromszor-négyszer meg kell jelenniük a kijelölt rendőrőrsön.

A kormány a lakhelyelhagyási tilalmat az új törvényben kiterjeszti minden olyan személyre, akivel kapcsolatban "komoly ok van azt gondolni, hogy a viselkedése veszélyt jelent". Ezzel az új megfogalmazással az olyan embereket is házi őrizetben lehetne tartani, akik "viselkedésük vagy ismeretségi körük, mondandójuk vagy terveik alapján gyanúsak". A házi őrizetben lévő embereknek bevonnák az útlevelét és az új jogszabály alapján megtiltható lenne, hogy kapcsolatba lépjenek olyan személyekkel, akikkel szemben felmerül a gyanú, hogy a közrendet megzavaró cselekményt készítenek elő.

Az új törvény alapján fel lehet oszlatni olyan egyesületeket és csoportokat, amelyek olyan cselekményekben vesznek részt, amelyek súlyosan sértik a közrendet, vagy ilyen cselekményekre buzdítanak, illetve olyan csoportokat is meg lehetne szüntetni, amelyekben házi őrizetben lévő emberek vannak.

A rendkívüli állapot keretében a belügyminisztérium előzetes bírói engedély nélkül házkutatásokat tarthat. A törvényjavaslat szerint képviselőknél, ügyvédeknél, bíróknál és újságíróknál nem rendelhető el házkutatás a rendkívüli állapot keretében, s az ügyészt minden házkutatásról értesíteni kell. A rendkívüli állapot keretében eddig 414 helyen volt házkutatás, 60 embert vettek őrizetbe, és 75 fegyvert foglaltak le.

A média és a sajtó korlátozását, illetve ellenőrzését nem tervezi a kormány. A januári 17 áldozatot követelő párizsi merényletsorozatot követően a médiahatóság több hírtelevízió ellen is vizsgálatot indított, amiért nem egyszerűen tájékoztattak, hanem alakították az eseményeket, például azzal, hogy telefonon tárgyaltak az egyik túszejtővel. Néhány képviselő ezért most javasolta a média korlátozását, de miután múlt pénteken valamennyi újságíró együttműködött a hatóságokkal, és csak a tényekre szorítkozva tájékoztatott, a kormány ezt nem tartotta szükségesnek. Az eredeti, 1955-ös törvényben szerepelt a sajtó ellenőrzése, de ez kikerült az új szövegből.

A francia rendőrök szolgálaton kívül is viselhetik fegyverüket

A rendőrség vezetősége csütörtökön arról döntött, hogy a francia rendőrök állandó jelleggel, szolgálaton kívül is, önkéntes alapon, viselhetik a fegyverüket, amennyiben arról tájékoztatják feletteseiket. A rendőrök ezentúl bármikor maguknál tarthatják a fegyverüket és használhatják például terrortámadás esetén, de minden beavatkozás esetén a rendőrség feliratú karszalagot viselniük kell a félreértések elkerülésére.

Ezzel párhuzamosan a rendkívüli állapot keretében Párizsban a gyülekezési tilalmat vasárnapig meghosszabbították. Ugyanakkor a rendőrség jelezte, hogy "a merényletek helyszínein megemlékezési jelleggel továbbra is engedélyezett a gyülekezés". A gyülekezési tilalomról a támadások másnapján döntött a párizsi prefektúra.

A rendőrség nem tiltott be semmilyen kulturális rendezvényt, de azt kérte az ezernél több ember befogadására alkalmas színházak és koncerttermek működtetőit, hogy erősítsék meg a biztonsági intézkedéseket, például a belépők teljes átvizsgálásával. A kulturális intézmények, mozik, színházak, múzeumok szombaton zárva tartottak Párizsban, de a hét elején minden intézmény újranyitotta a kapuit.

Lyonban a minden évben, december elején 2-3 millió látogatót vonzó Fete des Lumieres (Fények ünnepe) nevű rendezvényt az önkormányzat viszont lemondta és helyette egynapos megemlékezést rendez a párizsi merényletek áldozatainak tiszteletére. A rendezvényt idén december 5. és 8. között tartották volna.  Az esemény lemondását a helyi rendőri szakszervezet kezdeményezte, mert úgy érezte, hogy óriási nehézséget jelentene a helyszín biztosítása akár egy csak petárda miatt bekövetkező pánik esetén is.

A párizsi karácsonyi vásár viszont szerda délután óta ismét nyitva tart a Champs-Elysées sugárúton.

Michel Sapin pénzügyminiszter azt közölte, hogy a merényleteket követő biztonsági intézkedések mintegy 600 millió plusz kiadást fognak jelenteni 2016-ban, miután Francois Hollande államfő a héten 8500 új munkahely létrehozásáról döntött a rendfenntartó szerveknél, s azt is jelezte, hogy nem csökkentik tovább a hadsereg létszámát.