Ivica Dacic azonban nem nyilatkozott arról, van-e közvetlen kapcsolat a tárgyalási fejezetek megnyitása és a diplomáciai kirendeltségek megnyitása között. A szerb külügyminiszter annyit mondott, hogy idén nincs pénz nagykövetségek nyitására a balti országokban.
Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Észtországban a finnországi, Lettországban a svédországi, Litvániában pedig a lengyelországi szerb nagykövet látja el a diplomáciai feladatokat. Hozzáfűzte azt is, hogy az említett országokkal fenntartják a diplomáciai kapcsolatokat, az észt külügyminiszter például még az év első felében Belgrádba látogat.
A Danasnak nyilatkozó, meg nem nevezett diplomáciai források szerint Lettország, Litvánia és Észtország kimondottan oroszellenes, NATO-párti államokként nem nézik jó szemmel Belgrád és Moszkva szoros kapcsolatát, és "bebetonozott" álláspontjuk van a külpolitikáról és biztonságról szóló 31-es uniós csatlakozási fejezettel kapcsolatban. A lap úgy értesült, hogy a három balti ország még a fejezet átvilágításáról szóló uniós jelentést sem fogadta el, pedig az már 2014 októberében elkészült. A jelentést a Danas információi szerint a 28 tagállam közül eddig csak 20 fogadta el, és akik ellenezték, azok a szerb-orosz kapcsolatok szorosságával indokolták vétójukat.
A szerb kormány azt reméli, hogy az említett tárgyalási fejezetet legkésőbb a jövő évben meg lehet nyitni. Belgrád nem lehet elégedett a fejezetnyitások ütemével, hiszen Szerbia és az Európai Unió között hivatalosan 2014-ben nyíltak meg a csatlakozási tárgyalások, eddig azonban csupán 6 fejezetet nyitottak meg a 35-ből. Belgrád reméli, hogy az idén több fejezet is megnyílhat, a szerb kormányfő néhány napja azt mondta, januárban akár három újabb tárgyalási fejezetet is megnyithatnak.