Az utóbbi években számos intézkedés és nemzetközi egyezmény látott napvilágot annak érdekében, hogy a hatóságok hatékonyabban tudjanak fellépni az adóvisszaélésekkel és az agresszív adótervezéssel szemben. Az új EU-s szabályozás pedig érint majd azokat a személyeket is, akik legitim módon, üzleti vagy egyéb megfontolásból kívánták a vagyonuk egy részét valamilyen vagyonkezelő szervezeten keresztül - adott esetben külföldön -, a személyüktől elkülönítve tartani.

Így néz ki az új rendszer

Az önmagában nem újdonság, hogy a bankok és egyes szolgáltatók kötelesek az ügyfeleik átvilágítására, és ennek keretében a megbízó társaságok tényleges tulajdonosainak azonosítására is. Gyökeres változást jelent ugyanakkor, hogy míg az ügyfélátvilágítás során szerzett adatokat a szolgáltatók jelenleg csak a saját nyilvántartásaikban rögzítik, és azokat legfeljebb célzott hatósági megkeresés során adják ki, a módosuló szabályozás értelmében ezeket az információkat egy nyilvános adatbázis fogja tartalmazni - mondta Kóka Gábor, a magánszemélyek, családi és egyéb magánvállalkozások számára tanácsadást nyújtó Deloitte Private magyarországi adópartnere.

A tényleges tulajdonos kilétét igazoló ellenőrzésnek az üzleti kapcsolat létesítése előtt kell megtörténnie. A központi nyilvántartás tartalmazza majd a tényleges tulajdonos nevét, születési időpontját, állampolgárságát, tartózkodásának országát, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.

A nyilvántartás korlátozás nélkül lesz hozzáférhető az illetékes hatóságok, és az úgynevezett "pénzügyi információs egységek" számára - az adatlekéréséről az érintett személyek ráadásul még értesítést sem kapnak. Az adatbázis továbbá elérhető lesz bármely személy, illetve szervezet részére is, ha azok igazolni tudják jogos érdeküket a nyilvántartáshoz való hozzáféréshez.

És mi lesz Magyarországon?

Az uniós jogot a magyar jogrendbe ültető jogszabály egyelőre még nincs elfogadva, ezért számos kérdés kapcsán - ideértve a "jogos érdek" igazolásának feltételrendszerét - sok a bizonytalanság.

A jogalkotás 2017 első hónapjaiban várható. Az intézkedések valószínűleg nagy figyelmet fognak kiváltani, hiszen az adóügyi információcserére vonatkozó egyezmények mellett a tényleges tulajdonosok nyilvántartását előíró szabályozás további hatékony eszköztárat ad majd a hatóságok kezébe, hogy a visszaélésszerű adózási gyakorlatokat szankcionáló rendelkezéseket még intenzívebben alkalmazhassák. Mindemellett az új szabály szűkíteni fogja a magánvagyonok diszkrét kezelésére vonatkozó lehetőségeket is - hívta fel a figyelmet a változások jelentőségére Baranyi Gábor, a Deloitte Private nemzetközi adójoggal foglalkozó szakértője.

Az érintett kormányzati intézmények a felügyeleti szervekkel közösen már megkezdték a kodifikációs munkát. Az elkészített tervezet közigazgatási és társadalmi egyeztetése jövő márciusig megtörténik. A tervek szerint az új jogszabályok az irányelvben rögzített, 2017. június 26-i határidővel hatályba lépnek - számolt be a Magyar Idők.

Az Európai Parlament tavasszal szavazta meg az új adatvédelmi szabályokat, amelyek részeként 2018 májusának végétől új adatvédelmi előírások és új uniós szintű adószabályok lépnek érvénybe. A rendelkezés szerint a tagállamoknak létre kell hozniuk egy olyan új egységet, amely a törvénytelen pénzmozgások megelőzésére gyűjti a pénzpiaci szeplőktől az információkat.

Nálunk a pénzmosás és terrorizmus elleni fellépés szervezetrendszerében 1994-től az Országos Rendőr-főkapitányság, 2007-től a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának kijelölt osztálya, 2010 óta pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal keretei között működő Pénzmosás Elleni Információs Iroda látja el a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően a pénzügyi információs egység feladatait: fogadja az úgynevezett "pénzmosásgyanús" bejelentéseket, azokat elemző-értékelő tevékenysége során megvizsgálja és bűnüldözési célból továbbítja az illetékes szervekhez.