A görögök számára ez igazán a boldogság világnapja lehet (amit az Egyesült Nemzetek Szervezete március 20-án tart): az EU ugyanis 2 milliárd eurót ítélt meg a válság sújtotta ország számára eddig fel nem használt uniós fejlesztési forrásokból. Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke azonban azt is bejelentette: ezt a forrást nem kötik a nemzetközi hitelezők által az ország rendelkezésére bocsátott mentőcsomaghoz, ezt a pénzt azon lakosok és cégek segítésére kell fordítani, akik és amelyek a leginkább megszenvedték a válságot.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök üdvözölte a döntést. Ez egy jó jel - fogalmazott -, elismerték hogy egy humanitárius válság is kialakult az országban és ez ellen közösen kell fellépni, miután ez nem valami természeti katasztrófának az eredményeként alakult ki.

Kapcsolódó

Az ígéret egy pár órával azután hangzott el, hogy az EU vezetői közölték Ciprasszal, hogy még a hitelcsomag következő részletének folyósítása előtt a "következő napokban" álljon elő az ország mérlegét javító költségvetési kiadáscsökkentések és adóemelések tervezetével. Ciprasz azonban nem volt hajlandó konkrét dátumhoz kötni a költségvetési tervezet prezentálását mondván, a "határidők csak még nagyobb feszültséget kreálnak".

A lényeg az eredmény

Angela Merkel német kancellár az AP szerint ugyan közölte, hogy Görögország csak akkor kapja meg a további részletet, ha a hitelezők elé letesz az asztalra egy átfogó reformokról szóló listát és azt el is fogadják, de azt is hozzátette, hogy Ciprasz dönthet arról, hogy intézkedésmixszel éri el a kívánt kiadáscsökkentést és adóemelést. "A lényeg a végeredmény" - fogalmazott a kancellár.

Mindezek ellenére fennmaradtak még az aggályok, hogy az új görög kormány keménykedése révén az ország az eurózóna elhagyására kényszerül, ami viszont a valutablokkon belül válságot indíthat. David Cameron brit miniszterelnök szerint Görögország rendezetlen távozása az eurózónából továbbra is komoly kockázatot jelent.

Az uniós vezetők egyébként egyre elkeseredettebbekké válnak amiatt, amit nagyrészük Ciprasz egyszerű szájhúzásának titulálnak: Görögország ugyanis egy hónapja beleegyezett abba, hogy reformokat hajt végre azért cserébe, hogy az EU megóvja a csődtől, de az intézkedéseket vonakodik végrehajtani.

Az AP emlékeztet, hogy Francois Hollande francia miniszterelnök és Ciprasz elkötelezték magukat a gyors előrelépés mellett. Holland azt mondta pénteken: a görög miniszterelnök megígérte neki, hogy a reformjait amilyen gyorsan csak tudja, bemutatja.

Kijátszák az orosz kártyát?

Eközben a MarketWatch egyik véleménycikkében arról értekezik, hogy Görögország vajon kijátssza-e az "orosz kártyát" egy geostratégiai elemet is belehúzva az euróválságba. Ciprasz ugyanis - mint megjegyzi Darrell Delamaide, a cikk szerzője - az eddigi májusra tervezett moszkvai látogatását a jövő hónap elejére, április 8-ra hozta előre. Miután Görögországra nemzetközi hitelezői oldalról egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányra, hogy végrehajtson kiadáscsökkentéseket és egyéb megszorító intézkedéseket, Görögország csendben kilátásban helyzete, hogy Oroszországhoz fordul pénzügyi segítségért - mutat rá a szerző, aki azt is hozzáteszi: a görög gazdaság ugyan méretét tekintve jelentéktelennek tűnik az EU teljes gazdasága arányában, de az európai, ázsiai és közel-keleti kereskedelmi útvonalak tekintetében jelentős geostratégiai fontossággal bír. Vagyis a válság elmélyülésével Görögország nemcsak az eurózónából eshet ki, de a Nyugattól is eltávolodhat, megsemmisítve ezzel 70 év erőfeszítéseit.

A görög gazdaság az EU/IMF/ECB-program ideje alatt 25 százalékkal esett, részben a bevezetett megszorítások miatt. Most az a veszély fenyeget, hogy az ország kifut a finanszírozási forrásokból, amit most egyes elemzők április közepére tesznek. Görög döntéshozók közben azt is közölték: Athénnek van elég pénze az utolsó, 350 millió eurós IMF-hitelrészlet visszafizetésére.