A világgazdaság kevesebb mint 18 hónap múlva olyan pénzügyi válságba süllyedhet, amilyen 2008-2009-ben történt - idézte az orosz jegybank elemzőinek jóslatát a Moscow Times. Akárcsak akkor, most is a rendkívül nagyra hízott adósságok okozhatják a bajt, abban az esetben, ha az infláció - szemben az általános várakozással - nem átmeneti lesz, hanem tartós. A megrázkódtatás 2023 elején következhet be.

A vészforgatókönyv része az orosz központi bank úgynevezett alternatív előrejelzés-sorozatának, amelyet a világgazdaság folyamatairól adnak ki, szembeállítva a nagy nyugati jegybankok, elsősorban az amerikai Fed várakozásaival. Nem ez a prognózis alapvető várakozása, hanem csak egy lehetséges szélsőség. Amennyiben ugyanis az infláció 2022-ben csökkenne, akkor elkerülhető lenne a kiterjedt recesszió. Ezzel együtt az, hogy Elvira Nabiullina, a bank külföldön is elismert elnöke nevét adta a prognózishoz, azt mutatja, hogy komoly lehetőségnek tartja a pénzügyi összeomlást.

Kapcsolódó

A jegybank elemzői szerint a világ országai nincsenek felkészülve arra a lehetőségre, hogy az infláció nem csökken. Amikor ezzel szembe kerülnek, a központi bankok kénytelenek lesznek páros lábbal a fékre lépni, azaz lezárni monetáris enyhítésüket, befejezni kötvényvásárlásaikat és emelni a kamataikat. Ezzel hirtelen összerogyna a kereslet a vállalati és az államkötvények iránt, miközben hitelkamatok megugranának.

Pénzügyi vihar

Az előbbi sok erősen eladósodott céget, illetve államot a fizetésképtelenség közelébe sodorna, az utóbbi megdrágítani a kölcsönök átütemezését. Mindez a recesszió biztos receptje. A pénzpiacok visszafogott kiigazításra számítanak, így a hirtelen szigorítás sokként hatna - figyelmeztetnek az elemzés szerzői, akik szerint a szegényebb eladósodott országok eddig is csak azért úszták meg az államcsődöt, mert jegybankok a válságra válaszul bőséget teremtettek a pénzpiacokon.

A vészforgatókönyv teljesülése esetén a világgazdaság 1,1 százalékkal zsugorodna. Ez annak tükrében riasztó, hogy a közgazdászok már a három százaléknál alacsonyabb GDP-növekedést is de facto recessziónak tartják. Az orosz jegybank mindenesetre idén jelentősen emelte kamatait válaszul az erős inflációra, amely ötéves csúcsot döntött a nyáron. 

Rossz tapasztalatok

Elvira Nabiullina a nyáron egy gazdasági fórumon már figyelmeztetett arra, hogy az infláció tartós lehet, miután a pénzromlás üteme Oroszországba 5,5 százalékra nőtt szemben a jegybank maximum négyszázalékos célértékével. Az inflációs várakozások nőnek, négy éve nem voltak olyan magasak, mint most - mondta a szakember. Ráadásul elérkezett az a pont, amelyen megváltozik a fogyasztók viselkedése. Előrehozzák vásárlásaikat, mert az elmúlt évtizedek egymás követő válságai után - amelyekből az oroszoknak több jutott mint másoknak - semmitől sem félnek jobban, mint attól, hogy a pénzük elveszíti az értékét.

A tanácskozáson túlnyomórészt egyetértett Anton Sziluanov pénzügyminiszter helyzetelemzésével - aki szintén az inflációt tartja a legnagyobb veszélynek -, ám a kormány válaszával már nem. Az év eleje óta a moszkvai kabinet egy sor megállapodást kötött a kiskereskedelmi láncokkal arról, hogy visszafogják az alapvető élelmiszerek (így a cukor, étolaj) árának emelését. Nabiullina szerint ez rossz irány, mert eltorzítja a piaci szabályozást, és mivel a fogyasztók arra számítanak, hogy előbb-utóbb vége lesz az árszabályozásnak, ez is előrehozott vásárlásokra ösztönzi őket.