Hongkong fő közvetítő a globális piacok és a szárazföldi Kína között, vagyona részben a nemzetközi befektetők Peking iránti érdeklődésétől függ.

A világ második legnagyobb gazdasága a lassuló növekedés hatásaitól szenved. A Nemzetközi Valutaalap várakozásai szerint a kínai gazdasági növekedés az idei 5,4 százalékról jövőre 4,6 százalékra  lassul. 

A Kínába irányuló közvetlen külföldi befektetések a szeptemberig tartó három hónapban először fordultak negatívba.

A vállalatok a negyedévben mindössze 2,7 milliárd dollárt gyűjtöttek be a hongkongi induló nyilvános kibocsátásokból, ami a korábbi évek töredéke. A globális alapkezelők pedig kínai és hongkongi részvények nettó eladói voltak októberben a Morgan Stanley jelentése szerint.

Az, hogy olyan finanszírozók, mint a Goldman Sachs vezérigazgatója, David Solomon, a Citigroup főnöke, Jane Fraser és a Citadella alapítója, Ken Griffin mégis megtették az utat, a hongkongi monetáris hatóság befolyásáról tanúskodik, amely megszervezte az összejövetelt.

A fennállásának 30. évfordulóját ünneplő régió jegybankja szabályozza a pénzügyi központban leányvállalatokat alapító hitelezőket és befektetési vállalkozásokat. A jelenleg 513 milliárd dollárt, közel 182 ezer milliárd forintnyi vagyont kezelő hongkongi Tőzsdealap letétkezelőjeként jövedelmező vagyonkezelési megbízásokat is oszt

– számolt be róla a Reuters, amely felhozza, hogy az utóbbi időben jelentősen csökkent Hongkongnak, mint pénzügyi központnak a szerepe, miután Kína megerősítette uralmát az egykori brit gyarmaton, az Egyesült Államok pedig szankcionálta a hongkongi tisztviselőket, köztük John Lee-t, a terület vezérigazgatóját. Egyes szakemberek most inkább olyan rivális központokban élnek és dolgoznak, mint Szingapúr.

A Reuters beszámolója szerint a csúcstalálkozón a kínai anyaország képviselői igyekeztek enyhíteni a világ második legnagyobb gazdaságával kapcsolatos aggodalmakat. Zhang Qingsong, a People's Bank of China alelnöke kijelentette, hogy „a régi növekedési modell, amely erősen támaszkodik az infrastrukturális beruházásokra és az ingatlanszektorra, már nem fenntartható”. 

A jelenlévő nyugati bankárok nem foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. Ehelyett többnyire elkerülték, hogy Kínáról beszéljenek, inkább az Egyesült Államok eladósodottsága volt a téma.

Bob Prince, a Bridgewater Associates társbefektetési igazgatója rámutatott, hogy az új- és lejáró hitelek finanszírozásához az amerikai szövetségi kormánynak évente a GDP 25 százalékának megfelelő arányban kell kötvényeket eladnia.

A pénzügyi vezetők vitatkoztak az alapok folyamatos áthelyezéséről az állami piacokról a magánpiacokra. A Goldman Sachs vezérigazgatója, David Solomon panaszkodott , hogy a nagy amerikai bankok számára javasolt új tőkeszabályok minden vállalkozás finanszírozási költségeit emelnék.

Colm Kelleher, az UBS elnöke azt jósolta, hogy a következő válság a pénzügyi szektorban lesz.

Ha Kínáról van szó, a konferencián résztvevők magánbeszélgetéseken elmondták a Reutersnak, hogy továbbra is elkötelezettek az együttműködés mellett. Valójában az amerikai pénzügyi szektor kevés jelét mutatja a visszahúzódásnak: a Bank for International Settlements adatai szerint az amerikai bankok kínai lakosokkal szembeni, határokon átnyúló követelései történelmi csúcshoz közelítenek.

Végül csak Joseph Yam, aki a HKMA-t vezette annak 1993-as alapításakor, hajlandó volt nyilvánosan foglalkozni a fenyegető kérdéssel.

Nem látom, hogy a világ két legnagyobb gazdasága szétválna


– mondta a 75 éves szakember a hallgatóságnak, hozzátéve, hogy nem tartható fenn, hogy a világ legnagyobb adós nemzete szankciókat szabjon ki a világ legnagyobb hitelezőjével szemben. A jelenlévő bankfőnökök és befektetési vezetők közül sokan remélik, hogy igaza van. De kevesen hajlandók sokat mondani a témáról hangosan – állapította meg a Reuters.

Milyen csok? Hongkong pénzt fizet a gyerekek után

A lakók szerint ugyanakkor alig elég valamire a támogatás összege. Bővebben --->