Adót vetne ki a súlyos gazdasági helyzetbe került Szlovénia kormánya a pénzügyi tranzakciókra, amitől nettó 40 millió eurós bevételt remél. A tervet közölte az Európai Bizottsággal, amely tudomásul vette azt − írta a Balkans.com.

Az IMF delegációvezetője szerint Szlovénia az Európai Unió egyik legsúlyosabb recessziójával sújtott országa lett. Vezetése kétségbeesett erőfeszítéseket tesz a költségvetési hiány csökkentésére és a válságba került bankrendszer megmentésére. A szlovén kereskedelmi és iparkamara legújabb becslése szerint idén a korábban várt 1,2 helyett 2,5 százalékkal, jövőre 1,7 százalékkal csökken a bruttó hazai termék.

A kormány a múlt héten fogadta el a 2013−2014-es költségvetés tervezetét. Ez a költségvetési hiány 2,8−2,9 százalékra való leszorítását tartalmazza, aminek eszköze többek között a közalkalmazotti bérek 5 százalékos csökkentése, egyes árucsoportok és szolgáltatások áfájának emelése és a nyugdíjreform végrehajtása. Ez utóbbihoz, mint Janez Sustersic pénzügyminiszter közölte, már jövő év elején hozzáfognak. Ennek ellenére a Reuters szerint jövőre a korábban tervezett 2,5 helyett 2,9 százalékos deficittel számolnak az idei 4,2 százalékos hiány után.

A kormány szeretné külföldi segítség nélkül talpra állítani a gazdaságot. Ennek egyik legfőbb akadálya a túlnyomó többségében állami tulajdonban levő bankok rossz hiteleinek óriási, a GDP 18 százalékához közeli összege. Ezért létrehozzák a rossz hitelek állami bankját, de Sustersic szerint ezt követően mintegy 1 milliárd eurónyi új tőkére lesz szükségük a bankoknak. A másik nagy buktató a nyugdíjreform: változtatni kívánnak azon, hogy jelenleg a GDP 11 százaléka megy el a nyugdíjakra és a nyugdíj korhatára az egyik legalacsonyabb az unióban (58 év).

Kérdéses azonban, hogy Janez Jansa jobbközép koalíciójának, amelynek igen szerény a parlamenti többsége, sikerül-e a reformokat átvinni a törvényhozásban, majd végrehajtani. Az elemzők többsége úgy véli, hogy az ország az EU és a Nemzetközi Valutaalap mentőöve nélkül nem lesz képes úrrá lenni problémáin. Ez a helyzet különösen fájdalmas a kormány számára, hiszen az eurózónához való 2007-es csatlakozásakor Szlovéniáé volt az övezet leggyorsabban növekvő gazdasága, ami a térség legmagasabb életszínvonalával párosult.