Herlin Odicio, egy perui bennszülött közösség vezetője élete ajánlatát kapta, egy magát Fernandónak nevező, a spanyolt kolumbiai akcentussal beszélő illetőtől. E szerint a közössége földjén megtermelt minden kokainszállítmányért 127 ezer dollárt kapnak. Odicio, a cacataibók választott vezetője tudta, hogy ez azzal jár, hogy természetes, őserdei élőhelyükből kokainültetvényt csinálnak – derül ki a Washington Post riportjából.

A négyezer cacataibo életét ugyanakkor alapjaiban változtatta volna meg a változás. Az áram és folyó víz nélkül élő emberek önellátó gazdálkodást folytatnak földjeiken, a megtermelt élelmiszereket vadászattal és halászattal egészítik ki. Odicio számos álmatlan éjszaka után nemet mondott az ajánlatra, mert úgy gondolta, közössége nem várhat semmi jól a narkókereskedőktől.

Rémálom kezdődött

Mindez még 2020 szeptemberében történt, ezt követően a Cacataibo Közösség vezetője megtanulta, milyen rémálomban élni. Telefonon és a közösségi médiában olyan fenyegetéseket kapott, hogy a családját rejtekhelyre kellett költöztetnie. Ma már csak ritkán jelenik meg nyilvánosan, és úgy véli, le kell mondania vezetői posztjáról.

Félelmei megalapozottak. A koronavírus-járvány kezdete óta 20 bennszülött vezető – közülük négy a cacataibókhoz tartozik – vesztette életét gyilkosságokban. Többségükkel vélhetően a narkókereskedők bérgyilkosai végeztek, ahogy kokaintermesztés elkezdett terjedni az Andok lábától az Amazonas-medencéje felé. Ezzel gyakorlatilag a drogüzlet új területe alakul ki Peruban az eredeti, VRAEM (az Apurímac, az Ene és a Mantaro folyók völgye) után.

Elszívó hatás

A változást az ország drogellenes hivatalának (Devida) vezetője, Ricardo Soberón azzal magyarázza, hogy a pandémia idején elakadt az ország csendes-óceáni kereskedelme, így a kokaintermeléshez szükséges területek keletre tolódtak a kolumbiai, brazil és bolíviai határ felé. Ez a logisztikai alternatíva.

Soberón szerint emellett a katonai és rendőri erők megerősödése a VRAEM térségében, továbbá a jó rejtőzködést kínáló, sűrű, erdős terület is e mellett a változás mellett szól.

Régi recept

Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kábítószer előállítóinak és üldözőiknek ez a bújócskája egy Kaliforniánál kétszer nagyobb területen azt bizonyítja, hogy ennek a jelenségnek csak az vethet véget, ha a kábítószer-fogyasztást a keresleti oldalon tudnák visszavetni. Mindenekelőtt a kokain legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban.

Jelenleg háromszor takarítják be a termést egy évben, ami a munkaerő, a növényvédő szerek ára és más költségek nélkül általában 700-1400 dollárt jövedelmez hektáronként. Ez a helyben előállított kokain kockázatos szállítását is figyelembe véve messze jobb bevételt ígér, mint bármilyen más termény, például a kakaó vagy a kávé alapanyagának termesztése.

A végső támadás

Az ott élő természeti népek zavartalan életével, érintetlen kultúrájával szemben ez a legújabb támadás, ami kezdődött a 19. századi kaucsuktermeléssel, aztán folytatódott a Fényes Ösvény szélsőbaloldali gerillák mészárlásaival az 1980-as és 1990-es években, majd az elmúlt időszak illegális fakitermelésével. A térségben a kokaintermelésre igénybe vett terület nagysága a 2019-es bő 1700 hektárról 2021-re tízezer hektár fölé nőtt, és helyi hatóságok 57 rejtett repülőgép-leszállóhelyről tudnak.

Elvileg a helyiek önkormányzati jogát védi a perui állam, ám Odicio beszámolója szerint ez csak papíron létezik. A rendőrség képviselőit egy évben egyszer látják. A hatóságok malmai olyan lassan őrölnek, hogy a bennszülöttek és vezetőik magukra maradnak a védekezésben. Emellett még a helyi állami vezetők is elismerik, hogy a korrupció áthatja a perui állami intézményeket. Eközben a drogkereskedők fegyveres zsoldosokkal védik a termőterületeket.

Teljesíthetetlen alternatívák

Soberón, a kábítószer-ellenes Devida vezetője értékeli az új, baloldali kolumbiai adminisztráció igyekezetét, hogy az Egyesült Államokkal együttműködve dekriminalizálják és szabályozzák a kokaintermelést, de kissé utópisztikusnak tartja az ötletet.

A Devida a prémium minőségű kakaó- és kávétermelésben látja az alternatívát, ami többet hozna a konyhára, mint a kokain, de Észak-Amerikában és Európában olyan követelményeket, például származásigazolást állapítanak meg ezekkel szemben, amelyeket a helyiek nem tudnak teljesíteni. Ezért maradnak a kokainnál.