John J. Hardy - aki szemináriumot tart a magyar fővárosban - elmondta: különösen nagy a buborékok keletkezésének veszélye a vállalati kötvények piacán.

Az Európai Központi Bank (ECB) bejelentett mennyiségi enyhítési programjának (QE) óriási kockázata, hogy a tőkepiacokra áramló friss likviditás mesterséges keresletet teremt, eltorzítja a piaci árakat - jelezte a szakember. Szavai szerint néhány hónapon belül kiderülhet, hogy beigazolódnak-e ezek a félelmek. Utalt rá, hogy hasonló folyamat indult el az Egyesült Államokban, ahol sok energiaipari vállalat kötvénye a bóvli kategóriába süllyedt az amerikai palagáz- és palaolaj-forradalom miatt.

Az amerikai jegybankrendszer (Fed) kis megszakításokkal hat éven át folytatott kötvényvásárlási programot, és immár hat éve rekordalacsonyan tartja az alapkamatot. A hozamelőnyt kereső befektetők sokszor spekulatív besorolás alá eső vállalati kötvényeket vásároltak a pótlólagos likviditásból; a kisebb cégek a tőkeintenzív energiaiparban különösen örültek az olcsó hitelnek. Most, hogy visszaestek e vállalatok bevételei, a kötvényeik hozamai megugrottak.

A szakember ezzel együtt alapvetően helyeselte az ECB lépését. Mint mondta, a kötvényvásárlási program gyengíti az eurót, ezzel elháríthatja a deflációs veszélyt, sőt szerinte későn léptek, hiszen az infláció régóta messze elmarad a céltól.

Arra a felvetésre, hogy az amerikai mennyiségi enyhítés - bár ez nehezen mérhető - úgy tűnik, csekély hatást gyakorolt a reálgazdaságra, és tartani lehet attól, hogy ez Európában is így lesz, a szakember elmondta: a jegybanki laza monetáris politikának csak közvetett hatása lehet, közvetlenül aligha hajtja föl a keresletet és a fogyasztást, de jótékony hatása lehet azzal, hogy növeli a részvényárfolyamokat, a részvényesek vagyonát.

Egyetértett azzal a felvetésével, hogy fennáll a veszély: az ECB programja miatt tovább csökkennek az alapkamatok az eurózóna közvetlen szomszédságában, mert az itteni jegybankok ezzel próbálják majd ellensúlyozni devizáik relatív erősödését az euróval szemben.

Arra a kérdésre, hogy reális veszély-e Görögország kilépése az euróövezetből, a szakértő azt felelte: nem ez az alapeseti forgatókönyv. A görög lakosság bő 70 százaléka támogatja az euró megtartását, és nem biztos, hogy a választásokon győztes Sziriza kampányígéretei megjelennek a kormányprogramban - fogalmazott. Hosszú távon azonban kérdéses, hogyan lehet leépíteni a hazai össztermék (GDP) 175 százalékára rúgó görög államadósságot - mondta.

A devizapiaci stratéga egyetértett azzal is, hogy egy esetleges amerikai alapkamat-emelés fenyegetést jelent a feltörekvő piacokra, mert tartani lehet attól, hogy a hozamelőnyt kereső befektetők a feltörekvő piacokról amerikai eszközökbe csoportosítanak át. A dollár - amely globális tartalékvaluta - meggyengült a Fed mennyiségi enyhítési programjai miatt. Ha folytatódik az amerikai gazdaság kilábalása, és a Fed kamatot emel - az erről döntő testület, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) jelenleg decemberre ígéri ezt -, az komoly veszély azoknak a feltörekvő országoknak, amelyeknek jelentős a dollárkitettsége - magyarázta.

Kevésbé vannak kitéve a veszélynek azok az euróövezeten kívüli közép-kelet-európai országok - például Lengyelország vagy Magyarország - amelyek adósságának jelentős része nem dollárban, hanem euróban áll fenn - mondta. A kínai jüan helyzete ebből a szempontból különösen érdekes lesz - tette hozzá.

John J. Hardy sokkolónak nevezte a svájci jegybank közelmúltbeli lépését, amellyel a központi bank váratlanul eltörölte a svájci frank árfolyamát a túlzott erősödéstől védő küszöböt. Ami történt, általános figyelmeztetésként is felfogható; a devizapiaci kereskedőknek a jövőben még óvatosabbnak kell lenniük - mondta a dán Saxo Bank devizapiaci stratégája.