Látva a phjongcshangi olimpián részt vevő észak-koreai pompomlányokat és sportolókat, illetve a phenjani díszszemléről készült tévéfelvételeket, azt gondolhatnánk, hogy a sztálinista rezsim lakóinak mindennapjai éhezéssel és meneteléssel telnek, ám nem ez az igazság - derül ki a CNBC cikkéből. A szegénység tapintható az országban és persze szó sincs szabad életről, ám az elmúlt időszakban kiterjedt vállalkozói világ alakult ki az országban.

A rezsim meglepő módon elviseli - igaz ellenőrzés alatt tartja - azokat az embereket, egészen fiatalokat és idősebbeket is, akik a magyarországi szocializmus idején használt szóval élve maszek vállalkozásba kezdtek. Korlátozzák és takargatják, ám ezt nem nevezhetjük másnak, mint kapitalizmusnak - mondja Sokeel Park, a Szabadság Észak-Koreában civil szervezet igazgatója. Szervezete a rezsim elől menekülő embereknek segít.

Kapcsolódó

Húsz éve kezdődött

A maszekvilág az 1990-es években született, amikor az országot éhínség sújtotta, s ezért a diktatúra vezetése elfordította a fejét, amikor az emberek igyekeztek valahogy élelmiszerhez jutni. Miután a rendszer továbbra sem képes tisztességesen ellátni napi fogyasztási cikkekkel a lakosságot, a kiválasztódtak azok az emberek, akik képesek tartósan kiskereskedelemmel foglalkozni.

Az Észak-Koreára specializálódott Daily NK online sajtóorgánum szerint több mint ötmillió ember, a lakosság ötöde érintett közvetve vagy közvetlenül a virágzó privát üzletelésben. A megtűrt vállalkozások szabad téri piacokon működnek szerte az országban. Becslések szerint közel 400 ilyen bazárban 600 ezer stand várja a vevőket. Az adásvételek dél-koreai vonban, kínai jüanban, sőt helyenként amerikai dollárban köttetnek - derül ki észak-korai dezertőrök beszámolóiból.

Nulla technika

Természetesen sem bankok, sem internetes infrastruktúra nem támogatja a "cégek" működését. Ehelyett a leleményességükre támaszkodhatnak a vállalkozók. Például ha sikerül beszerezni valamilyen divatos ruhát Kínából - az áruk túlnyomó többségét a porózus észak-koreai-kínai határon át csempészik az országba -, akkor az élelmes boltos megkéri családja legszebb nő tagját, hogy vegye fel és sétálgasson benne a bolt előtt.

Ez pótolja a marketinget és az online értékesítést. Az üzlet része a termékek adásvételén túl a szolgáltatás, például a hajvágás, sőt a hadsereg kihasználatlan járműveivel szállítási szolgáltatást is kínálnak. Ugyanakkor tilos a külföldi filmek kópiáinak értékesítése, illetve a határokon átnyúló kommunikációt lehetővé tevő eszközök eladása.

Ne essünk túlzásba

A bazársorok mellett másként is beszivárgott a szabad piac az elzárt országba. A szingapúri Choson Exhange nonprofit szervezet támogatásával nagyjából 30 startup vállalkozás növekedését segítik. Workshopokat tartanak, sőt egyesek eljuthatnak Szingapúrba is tanulmányútra.

Az induló vállalkozók a drónoktól a nanotechnológián át az arckrémekig sok mindennel foglalkoznak. Az észak-koreaiak vágynak arra, hogy saját vállalkozásuk legyen, a profit nem szitokszó - mondja Ian Bennett, a Choson Exhnage koordinátora.

Mindez szakértők szerint nem jelenti azt, hogy a maszekvilág és a néhány startup megjelenése elindíthatná a rendszer átfogó reformáját - mondjuk az 1970-es években Kínában elkezdődött változásokhoz hasonlóan.

Sőt, egyesek szerint az a lehetőség, hogy akinek van pénze, az vehet kínai sört és divatos ruhákat, mérsékli a rendszerrel szembeni elégedetlenséget. Másrészt tény, hogy a piaci viszonyok megjelenése hozzájárul az egyenlőtlenségek növekedéséhez és a korrupció erősödéséhez.

A képen munkába és iskolába igyekvőket lelkesítő női dobosok láthatók a reggeli csúcsforgalom idején Phenjanban 2018. február 2-án. A kép forrása: MTI/AP/Eric Talmadge.