Jelenleg az Európában keletkező összes műanyaghulladék kevesebb, mint 40 százalékát hasznosítják újra, a maradék hulladéklerakókban vagy égetőkben végzi. Mindez csak fokozza a már így is széleskörű környezeti károkat, nem beszélve a nagymértékű szén-dioxid kibocsátásról. A folyamat megfékezésének érdekében a műanyagiparnak tehát minél hamarabb megoldást kell találnia az újrahasznosított anyagok felhasználhatóságára és költségére, valamint a vegyes műanyagok újrahasznosítására vonatkozó problémás kérdésekben – derül ki a Roland Berger stratégiai tanácsadó cég friss tanulmányából. 

Az elmúlt öt évben az Európai Unió lakossága mintegy 33 millió tonna műanyaghulladékot termelt. Az EU újrahasznosítási kezdeményezései – körkörös gazdaságra vonatkozó terv, egyszer használatos műanyagok betiltása – és az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésén idén elfogadott határozat ugyan mérföldkőnek számítanak a műanyagszennyezés elleni fellépésben, de az uniós újrahasznosítási kvóták újratervezésével még nagyobb eredményeket lehetne elérni. A műanyagegyezmény szerint 2024 végéig olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű megállapodást kell tető alá hozni, amely a műanyagok teljes életciklusával foglalkozik, a termeléstől a hulladékig.

„Az újrahasznosított anyagok gyakran rosszabb minőségűek, mint a nem újrahasznosítottak, ezért az élelmiszeripar, a szépségipar és a gyógyszeripar/egészségügy számára csak korlátozottan használhatóak. Jelentős mennyiségű vegyes műanyaghulladék is keletkezik, amely esetében a hagyományos (mechanikai úton való) újrafeldolgozás egyszerűen nem jöhet szóba. Olyan alternatív módszerre van tehát szükség, mely nem csak a műanyagból műanyaggá alakítás útvonalát követi, valamint kevesebb károsanyagot juttat a környezetbe, mint a hulladéklerakás vagy az égetés során.”

– mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Hogyan működik? 

A pirolízis régóta ismert kémiai technológia, mely bármilyen szerves (azaz szénalapú) hulladékanyagot hevítéssel, oxigénmentes vagy oxigénszegény közegben többféle termékre bont. A műanyaghulladékok kezelésében való alkalmazása még viszonylag új, de alkalmas a vegyes műanyagok bontására vagy az olyan körforgásos termékek előállítására is, mint a benzin, a különböző párlatok vagy a viasz. Mivel képes kiváltani a hulladéklerakást és az égetést, egyre több piaci szereplő foglalkozik pirolízisüzemek működtetésével. A német stratégiai tanácsadócég előrejelzései alapján az elkövetkező öt évben megjelenhetnek majd a nagyobb teljesítményű, több mint 200 kilotonna műanyaghulladék feldolgozására alkalmas létesítmények is. Schannen Frigyes úgy látja, hogy a pirolízis műanyagiparban használt elterjedése egy potenciálisan több milliárd eurós piac előtt nyitja meg az utat. Hiszen a vállalatokra nehezedő ESG-kritériumoknak is megfelel, továbbá az uniós irányelvek és azok helyi jogszabályokban történő végrehajtása is mozgatja a piac fejlődését.

A pirolízis alkalmazása vegyes műanyagok kezelésére valóban elfogadható körforgásos megoldást nyújthat, mivel az előállított alapanyagokból a vegy- és üzemanyagipar számára új termékek készíthetők. Emellett kiküszöböli a mezők, folyók és óceánok közvetlen szennyezését kockázatát is, illetve azt, hogy a vegyes műanyaghulladék mikroműanyagként kerüljön az emberek és az állatok szervezetébe. Azonban ahhoz, hogy a pirolízis teljes mértékben kiaknázhassa a benne rejlő lehetőségeket, megfelelő szabályozásra és jogi keretrendszerre van szükség. A pirolízisnek és más kémiai újrahasznosítási technológiáknak is bele kellene számítaniuk az uniós jogszabályok szerinti újrahasznosítási kvótákba. A Roland Berger számításai szerint a piaci szereplők közül azoknak lesz a legnagyobb esélyük a sikerre, akik erős technológiai képességekkel és intelligens felépítéssel rendelkeznek, továbbá megfelelő mennyiségű vegyes műanyaghulladékhoz férnek hozzá.