Egy új törvényjavaslat visszatérítést ír elő, ha a légitársaságok az utas amerikai járatának leszállását követő 12 órán belül, illetve nemzetközi járat esetén 25 órán belül nem adják át a poggyászt. A jelenlegi szabályozás csak akkor írja elő a visszatérítést, ha a csomagok elvesznek, bár a légitársaságoknak kártalanítaniuk kell az utasokat a csomagok késése során felmerült "ésszerű" járulékos költségekért. A washingtoni kormány jelenleg egyébként nem tudja, hogy a légitársaságok milyen gyakran tartják be a kártalanítási kötelezettségüket a csomagok jelentős késése esetében - írja az AP News.
A poggyászdíjra vonatkozó javaslat az első a Biden-kormány által a légitársaságok és a fogyasztók számára készülő számos szabályozás közül, amely egy olyan végrehajtási rendeletbe került bele, amelyet az elnök hamarosan aláír - közölte a közlekedési minisztérium egyik magas rangú tisztviselője, aki névtelenséget kérve beszélt a még nem nyilvános javaslatról. A tisztviselő szerint a rendelet célja a verseny fokozása és a fogyasztók jogainak bővítése.
Kurt Ebenhoch, a Travel Fairness Now, egy légitársasági fogyasztóvédelmi szervezet ügyvezető igazgatója a táskadíj visszatérítést egy fogyasztóbarát elemnek nevezte a minisztérium szigorításainak hosszú listáján. Elmondta, hogy a legfontosabb prioritások közé tartozik a világjárvánnyal kapcsolatos járattörlések visszatérítése, szigorúbb szabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy a kisgyermekes családok külön fizetés nélkül ülhessenek együtt, valamint a járatok menetrendjének és viteldíjainak nagyobb átláthatósága.
John Breyault, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Liga alelnöke szerint Pete Buttigieg közlekedési miniszter a jelek szerint jobban odafigyel a fogyasztói kérdésekre, mint Elaine Chao, aki a Trump-kormányzat idején töltötte be ezt a tisztséget. Azt mondta azonban, hogy szeretné, ha a Biden-kormányzat gyorsabban cselekedne.
Tavaly több mint 100 000 fogyasztó tett panaszt az amerikai kormánynál a légitársaságok szolgáltatásai miatt. A visszatérítésekre érkezett a legtöbb panasz, a légitársaságok többsége szerint ugyanis a világjárvány miatt lemondott utazásokra nem kaptak sok igényt. A közlekedési minisztérium 25,5 millió dolláros bírságot kér az Air Canada ellen, de más légitársaságok ellen nem lépett fel a törölt járatok visszatérítésének elmaradása miatt.
2019-ben, a világjárvány előtti utolsó teljes évben az utasok 5,76 milliárd dollárt (1 720 milliárd forintot) fizettek az amerikai légitársaságoknak a feladott poggyászok után a közlekedési minisztérium adatai szerint. Ez tavaly 2,84 milliárd dollárra (830 milliárd forintra) csökkent. A számok nem tartalmazzák a kézipoggyászok díjait.
Sok éven át az ügyfelek szinte minden légitársaságnál díjfizetés nélkül adhattak fel egy vagy két csomagot. Ez a 2008-as pénzügyi válság okozta utasforgalmi visszaesés idején kezdett megváltozni. Mostanra a Southwest kivételével a legtöbb amerikai légitársaság még egy csomagért is díjat számít fel, bár a magas árú jegyeket vásárló vagy a légitársaság hitelkártyáját használó ügyfelek számára általában elengedik a díjakat.
Az American Airlines az elmúlt két évben 2 milliárd dollárt (mintegy 600 milliárd forintot) keresett a feladott poggyászok után fizetendő díjakból, majd a Delta Air Lines és a United Airlines következik, egyenként 1,5 milliárd dollár (445 milliárd forint) körüli összeggel. Kisebb méretük miatt a diszkont légitársaságok, köztük a Spirit és a Frontier kevesebb pénzt kaszálnak, de a bevétel nagyobb százalékát kapják a díjakból.
A csomagszabályok Európában is sok elégedetlenséget váltanak ki. A légitársaságokat egyre többet támadják és büntetik emiatt. A Ryanair keveredett legutóbb hasonló ügybe.