Görögország talán némi időt nyert azzal, hogy várhatóan - ha a parlament szerdán jóváhagyja a hitelezők újabb feltételeit - megindulnak a tárgyalások a harmadik EU-IMF hitelcsomagról, ám az idei év pokolian rossznak ígérkezik. A Bloomberg húsz közgazdászt kért meg arra, hogy adjon előrejelzést a görög gazdaság néhány mutatójának várható alakulására. Véleményeik átlaga nem ad okot a bizakodásra.
A gazdaság zsugorodni fog - derült ki értékeléseik medián átlagából -, még ha nem is olyan nagy, három százalékpontos mértékben, mint ahogy azt egyes londoni kutatóintézetek jósolják. A Bloormber elemzői konszenzusa szerint a GDP 0,7 százalékkal lesz kisebb 2015-ben, mint egy évvel korábban.
A gazdaság 2014-ben még 0,8 százalékkal bővült. Az elmúlt nyolc évből ezzel hétben zsugorodik a GDP - az évi 200 milliárd dollár GDP-t (nagyjából a magyar GDP duplája) termelő 11 milliós Görögország elvesztette bruttó hazai terméke negyedét 2008 óta.
A körkérdésre adott válaszok talán legszomorúbb eredménye, hogy az amúgy is nagyon magas munkanélküliségi ráta nőni fog (lásd grafikonunkat). A tavasz közepén még arra számítottak az elemzők, hogy másfél százalékponttal kisebb lehet a mutató 2016-ban a 2014-eshez képest, ám most már nem várnak semmi javulást.
A fiatalok különösen nehéz helyzetben vannak: azzal szembesülnek, hogy vissza kell térniük a szülői házba vagy vendégmunkásként kell szerencsét próbálniuk. Sokan közülük az elmúlt években már az utóbbi mellett döntöttek.
A Bloombergnek nyilatkozó elemzőknek van egy nagyon rossz hírük a hitelezőknek, elsősorban a német kormánynak is. A költségvetési deficit el fogja érni a GDP három százalékát, azaz az EU-s maximumot, szemben a hírügynökség áprilisi előrejelzésében szereplő 1,9 százalékkal.
Az elsődleges hiány, amely nem tartalmazza az adósságtörlesztésre fordított összeget negatív, mínusz 0,7 százalék lesz, azaz még ezt is hitellel kell kipótolni. Három hónapja 0,6 százalékos pluszt jósoltak a szakértők.
A piac eközben meglehetősen egyértelmű vélemény mondott a január óta regnáló kormány teljesítményéről. A 2017-es lejáratú államkötvények hozama a teljesen elapadt kereslet miatt meghaladta a 30 százalékot, mielőtt június végén felfüggesztették volna a kereskedésüket. Ugyanez a papír októberben még négy százalékos hozammal forgott, ami a januári kormányváltásig 10 százalékra ment fel.