Amióta világ a világ Latin-Amerikában mindig számolniuk kellett a befektetőknek a politikai bizonytalansággal, ám az elmúlt időszakban három olyan esemény is történt, ami azzal jár, hogy a korábban viszonylag kiszámítható üzleti környezetet kínáló országokban is a zűrzavar veszi át az „irányítást” - vezeti fel az örök felfordulás kontinensének aktuális helyzetét elemző cikkét Michael Stott, a Financial Times publicistája. Ez emlékeztetheti az befektetőket, hogy a világnak ezen a táján bármikor magasra ugorhat az üzletelés kockázata.

A hagyományosan mérsékelt kormányokat üzemeltető Chilében az elnökválasztás első fordulóját José Antonio Kast, egy radikális jobboldali jelölt nyerte, akit az elmúlt három évtized legextrémebb elnökjelöltjének tartanak. Bár üzletbarát kormányzást ígér, ha nyer a második fordulóban decemberben 19-én, akkor sem lesz meg a stabil kormányzáshoz szükséges kongresszusi többsége, és piaci reformkezdeményezései utcai tiltakozásokat válthatnak ki.

Kapcsolódó

Peru radikális baloldali kormánya minden előzetes figyelmeztetés nélkül bejelentette, hogy környezetvédelmi okokból bezárja az ország két rézbányáját, amelyek a londoni tőzsdén jegyzett Hochschild Mining tuladonában vannak, majd néhány nappal később visszavonták a döntést.

Mexikó populista baloldali elnöke, Manuel López Obrador visszavonta a korábbi pénzügyminiszter, Arturo Herrera jelölését a jegybank élére és helyette egy alig ismert, viszont hozzá hű közgazdászt jelölt. A befektetők régóta kerülik a „szocialista” útra tévedt Venzuelát, illetve a végeláthatatlan államcsődben vergődő, és ezért rendszeresen valutaátváltási korlátozásokat bevezető Argentínát, de az előbbi három országban eddig tudtak üzletelni.

A legnagyobb baj

A legnagyobb aggodalomra Mexikó ad okot, amely kiszámítható terepnek számított azóta, hogy 1994-ben szabadkereskedelmi övezetet alkot az USA-val és Kanadával. Ezen az sem változtatott, hogy az előző amerikai elnök, Donald Trump látványos pótcselekvés keretében átkeresztelte a megállapodást NAFTA-ról USMCA-ra.

A kormány azonban most úgy döntött, hogy előnyben részesíti a szénerőművekkel áramot termelő állami vállalatokat az elmúlt években dollármilliárdokból létrehozott, magánkézben lévő zöldenergiával szemben. A General Motors erre úgy reagált, hogy ha az ország gazdaságpolitikája nem illik az autógyártó környezeti felelősségről alkotott elképzeléseihez, akkor máshova viszik az újabb befektetéseiket.

Chilében 2019 októberében kezdődtek tüntetések, amelyek nyomán a mérsékelt kongresszus belement az addig a fejlődő világban példaértékűnek tartott magánnyugdíj-pénztári rendszer felülvizsgálatába. Decemberben már a második körben engedik meg a megtakarítóknak, hogy - a koronavírus-válságra hivatkozva - pénzt vonjanak ki a rendszerből, és a harmadik menetről is tárgyalnak, amivel most alapozzák meg a későbbi nyugdíjfizetési problémákat. Eközben az említett radikális jobboldali elnökjelölt egy radikális baloldalival méri össze erejét a második elnökválasztási fordulóban, és az utóbbi az esélyesebb.

Bármerre nézünk

Peruban egy korábbi általános iskolai tanár, Pedro Castillo tölti be az elnöki tisztséget kaotikus kormányzás élén, amelyben korábbi marxisták és mérsékeltebb baloldaliak között kell egyensúlyoznia politikai botrányok közepette. Az ország parlamentje ellenséges Castillóval szemben, így a tisztelt képviselők négy hónapos kormányzás után máris arról tárgyalnak, hogyan mozdíthatnák el a hatalomból.

Ha tovább emeljük tekintetünket a észak felé, akkor újabb riasztó jelenség kerülhet a szemünk elé a befektetők nézőpontjából. Kolumbia hagyományosan stabil üzleti környezetet kínált, ám a jövő májusi elnökválasztás előtt egy volt gerilla, Gustavo Petro vezeti a népszerűségi listákat a szegények és a fiatalok támogatásával.

Brazília az ottani Trumpnak tartott Jair Bolsonaro elnöki ciklusának végén jár, és 2022-ben szokatlanul megosztó elnökválasztás következhet, hiszen ellenfele az országot korábban vezető, majd korrupciós botrányba keveredő baloldali Lula lehet. A szakértők ennek ellenére viszonylag optimisták, mert úgy vélik, bármelyikük nyer, nem fogja felforgatni az ország gazdasági rendszerét, azaz nem jön létre Brazíliában egy új Venezuela.