Milos Zeman cseh köztársasági elnök - úgy tűnik - úgy döntött, hogy saját kezébe veszi a dolgok irányítását. A hét végén egy rádióinterjúban bejelentette, hogy szakértői kormány megalakításán gondolkodik, azaz nem feltétlenül fogadja el a korábban kormányzó jobbközép koalíció pártjainak elképzelését, miszerint a legnagyobb koalíciós párt köreiből jelölnének új miniszterelnököt, mégpedig Moroslava Nemcovát a parlament elnökét. Az ő vezetésével az egy év múlva esedékes parlamenti választásig folytatnák a kormányzást. Zeman - aki egyébként a baloldalhoz tartozik - mindig hangsúlyozta, hogy erősebbnek érzi legitimációját elődeinél, mivel közvetlen választásokon nyerte el posztját. Döntését holnap ismerteti.

Tény, hogy az elnök joga a kormányfő jelölése, ám a parlament alsóházának kell megszavaznia kormány felállását. A jobbközép pártok jelezték, hogy nem támogatnák a szakértői kormány kinevezését, azaz kudarcba fulladna a kormányalakítás. Ebből viszont az következik, hogy ha Zeman ragaszkodik a szakértői kormányhoz, akkor ősszel előrehozott választások lesznek Csehországban. Az államfő tisztában van ezzel: interjújában jelezte, hogy számol a korai választások lehetőségével is.

Kapcsolódó

A cseh kormány abba bukott bele, hogy az ügyészség vesztegetés és illegális kémkedés vádjával házkutatásokkal és előállításokkal színezett eljárást indított volt és jelenlegi kormánytisztviselők, köztük Petr Necas kormányfő kabinetfőnöke ellen. Necas néhány nap hezitálás után egy hete kénytelen volt lemondani.

Baljós árnyak

A napok óta tartó tüntetések követelései jogosak, mivel a Plamen Oresarszki vezette új kormány tevékenysége és háttere átláthatatlan és megkérdőjelezhető - jelentette ki Georgi Parvanov volt államfő - aki 2002 és 2012 között töltötte be ezt a pozíciót - a Nova TV-nek adott tegnapi interjújában. Kezdetben feltételek nélkül támogattam, hogy a patthelyzettel zárult választások után felálljon ez a kabinet, ám gyorsan kiderült, hogy Bulgáriát valójában a háttérből egy titkos koalíció irányítja, amelynek szándékairól semmit sem tudni.

A volt elnök különösen élesen bírálta Szergej Sztanisevet, akinek pártja, a bolgár szocialista párt a szélsőjobboldali Jog és Szabadsággal összefogva támogatja a kormányt. Parvanov szerint a háttérben Sztanisev igyekszik érvényesíteni az érdekeit. Ezért azt javasolta, hogy az ország vezetői üljenek egy asztalhoz az egyébként békés tüntetők képviselőivel. Különösen fontosnak tartaná a választási rendszer reformját, hogy utat nyissanak a kisebb, újonnan alakult politikai erőknek, amelyeket nem szennyezett be az elmúlt évtizedetek korrupciója.

A május közepén tartott választásokon a szavazásra jogosultak fele adta le voksát, de a szavazatok 24 százaléka olyan pártoknak jutott, amelyek nem érték el a parlamentbe jutás négyszázalékos küszöbét. Parvanov államfői megbízatásának lejárta után nem rejtette véka alá, hogy visszatérne a szocialista párt élére.