Nem tett jót Emmanuel Macron francia államfő népszerűségének, hogy megjelent egy videó, amelyen egyik testőre tiltakozókat csépel az egyik május 1-jei tüntetésen, de a kár, amit ez az affér okozott semmi ahhoz képest, amivel az elnöknek most kell szembe néznie - írja Anne-Sylvaine Chassany, a Financial Times publicistája. Az új ügy a franciák szent nyaralási szezonjának közepén okoz botrányt.

A kormány már januárban bejelentette, hogy július 1-jétől az ország összesen 400 ezer kilométer hosszú másodrendű főútjain 90 kilométer/óráról 80 kilométer/órára szállítja le a megengedett legnagyobb sebesség határát. Az autósok persze a fülük botját sem mozdították - ez lehet az egyik oka annak, hogy a sebességkorlát átlépése miatt félmillió vezetőt büntettek meg Franciaországban júliusban, ami kétszer annyi, mint 2017 júliusában.

Kapcsolódó

Még egy szám

Ezzel párhuzamosan Macron népszerűségi indexe 40 százalék alá esett. Nem kétséges, hogy ezt nem kis részben az autósok felbosszantása okozta. Edouard Philippe miniszterelnök azzal indokolta a döntést, hogy évente 300-400 ember élete menthető meg a balesetek csökkenésének vagy enyhébbé válásának köszönhetően. Ezért cserébe nem nagy ár a lassúbb haladás.

Az autósok túlnyomó többsége azonban másként látja a dolgot. Az Odoxa közvélemény-kutató cég júniusi felmérése szerint háromnegyedük ellenzi a sebességhatár csökkentését. Ez három százalékponttal több a januári adatnál. És az elégedtelenség független attól, hogy az autós kormánypárti-e vagy ellenzéki, hogy milyen társdalmi réteghez tartozik, illetve férfi-e vagy nő. A Marcon En Marche pártjával szimpatizálók fele is elutasítja saját kormányának intézkedését.

Mi történt?

A kormánypárti politikusokat panaszkodó és szitkozódó e-mailek árasztották el, amit Luc Rouban, a Cevipof kutatóintézet politikai elemzője azzal magyaráz, hogy ideget ért a kormány beavatkozása. Nevezetesen az emberek úgy fogják fel, hogy emberi szabadságukban korlátozták őket.

Az ügy felidézte a régi Párizs-vidék ellentétet is, mert azt az érzetet kelti, hogy fővárosi hipszterek szemléletét tükrözi, akiknek nincs autójuk, miközben vidéken enélkül nem tudnának kimozdulni az emberek a házaikból. A vidékiek szidják a párizsi technokrata elitet, amelynek nem elég, hogy korlátok közé szorítja őket, de még csapdát is állít nekik, mert ki tudja betartani a 80-as cammogó tempót? Úgy látják, szembe megy Macron liberális mantrájával is, miszerint az emberek ösztönzése hatékonyabb, mint a kényszerítésük.

Tudhatták volna

A párizsi Institut Montaigne egy tavalyi tanulmányában arra figyelmeztette a döntéshozókat, hogy a franciák nagyon kötődnek az autóikhoz. A felmérésben megkérdezettek 54 százaléka minősítette járgányát a függetlenség és a szabadság forrásának, több mint 40 százalékuk autóval jár mindenhova és közel kétharmaduk a munkahelyére is autózik.

A francia autósokat kevésbé érdekli az utakon balesetekben meghalók élete - amúgy sem hisznek az ezzel kapcosltos hivatalos statisztikáknak -, mint a sajátjuk, amely kényelmetlenebbé vált a sebességkorlát szigorítása miatt. A halálos balesetek száma 1960 és 2013 között csökkent, azóta stagnál. A jogosítványokból levont pontok száma eközben nő. Főként kisebb sebességtúllépésekért büntetnek a rendőrök.

A franciák többsége úgy véli, hogy a kormányt kizárólag a közúti bírságokból befolyó összegek növelése érdekli. Párizs persze tagad: azt állítja, hogy a pluszpénzt a kórházak fejlesztésére fordítják. Ugyanakkor a vezetés bizonytalanságát mutatja, hogy a miniszterelnök megígérte: 2020-ban felülvizsgálják a sebességkorlátozás ügyét.

A fotó forrása: Philippe Lopez/AFP