Az ukrán elnök ezért felszólította az uniót, mondja ki, hogy Ukrajna csatlakozhat az EU-hoz, ha teljesíti a taggá válás követelményeit. Kifejezte, hogy Kijev "határozott jelzésre" számít az EU részéről az ország támogatásának, illetve csatlakozási perspektívájának tekintetében.

A vízummentesség kérdését érintve Porosenko leszögezte: "Moszkva tevékenysége Ukrajna keleti részében nem akadályozhatja azt, hogy az ukrán mint európai nép megkapja az egyik legfontosabb szabadságjogot, amelyre az európai integráció épül, azaz a szabad mozgás jogát."

"Ukrajna valóban az európai család tagja volt, és ha most nem is tagja az EU-nak, azért része a mi családunknak" - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ülésen. Ukrajnának "ezért meghatározott időn belül meg kell erősítenie pozícióit az európai intézményekben" - tette hozzá.

Leszögezte: Kijev és az Európai Unió egyaránt kitart amellett, hogy a szabadkereskedelmi övezet kiterjesztése Ukrajnára nem szenvedhet késedelmet, 2016. január 1-jén működésbe kell lépnie minden mechanizmusának, ahogy az az EU-ukrán társulási megállapodásban áll. Utóbbit tavaly szeptemberben hagyta jóvá az ukrán parlament.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy Kijev számíthat külföldi partnerei támogatására, de emellett nem szabad elfeledkeznie a szükséges politikai és gazdasági reformok végrehajtásáról.

Tusk az ülésen közölte, egyelőre nincs napirenden az unióban az, hogy békefenntartókat küldjön a szervezet a kelet-ukrajnai konfliktus térségébe, de az EU támogatja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői misszióját. Kijev azt szeretné elérni, hogy az ENSZ küldjön békefenntartókat a válság sújtotta térségbe. Porosenko szerint erre a feladatra egy, a világszervezet felhatalmazásával rendelkező uniós rendőri misszió lenne a megfelelő. Egy ilyen küldöttségnek ugyanis nem lennének orosz tagjai, mint a jelenleg Ukrajnában tevékenykedő EBESZ-missziónak.

Az ülést követő sajtótájékoztatón Porosenko bejelentette: közös nyilatkozatot fogadtak el az Ukrajna ellen irányuló orosz agressziót érintően. A dokumentumban felszólították Moszkvát, hogy haladéktalanul engedje szabadon az összes törvénytelenül fogvatartott ukrán állampolgárt, beleértve Nagyija Szavcsenko bebörtönzött pilótanőt. A nyilatkozatban emellett leszögezték, hogy az unió politikája változatlan az Oroszország elleni szankciók tekintetében.

Jean-Claude Juncker pedig a sajtó képviselői előtt azt jelentette be, hogy az Európai Bizottság kész újabb 70 millió eurót elkülöníteni a csernobili atomerőmű felrobbant energiablokkja fölé helyezendő új szarkofág megépítésére.