Argentínában ugyan erős nemzeti érzelmek közepette emlékeznek meg az éppen 30 évvel ezelőtt kezdődött falklandi háborúról, ám az ország hadserege ma aligha lenne képes megszállni az argentin partok közelében lévő szigeteket, amelyek brit fennhatóság alatt vannak. Ami azt illeti az ország két évszázados fennállásának megünneplésére szervezett katonai parádén 2010-ben nem merték az utcára vezényelni az elavult harckocsikat, mert attól tartottak, hogy nem lennének képesek megtenni a pár száz méteres utat. (A tábornokok az ünnepség "demilitarizálásával" indokolták a döntést.)
Emellett elmaradt a légierő vadészgépeinek virág alakzat bemutatója is - amikor a gépek egyenes repülésből hirtelen felhúznak és közben egymástól távolodnak -, mivel az elmúlt 11 évben 15 argentin harci repülő zuhant le az elöregedés, illetve a karbantartás hiánya miatt. Juliuo César Martinez, a parlament védelmi bizottságának korábbi elnöke a Wall Street Journalnak (WSJ) úgy jellemezte a fegyvernemet, hogy az legfeljebb kamikaze pilóták kiképzésére alkalmas.
Megijesztettek egy halászhajót
Egy argentin parti őrhajó decemberben az ország felségvizeinek elhagyására szólított fel egy spanyol halászhajót, amely engedéllyel tevékenykedett az körzetben. A halászok jobbnak látták, ha nem hivatkoznak jogaikra, hanem nemzetközi vizekre távoznak, ám elemzők szerint az eset rámutat arra, hogy az argentin haditengerészet legfeljebb katonai incidensek "megvívására" képes, semmi többre.
Argentína rendelkezett a Latin-Amerikai legnagyobb hadseregével 100 évvel ezelőtt, ám ez a katonai puccsok sorozatához vezetett. A legvéresebb diktatúra 1976-tól uralkodott, a tízezer argentin "eltűnéséért" felelős junta 1982-ben a Falkland-szigetek (spanyolul Las Malvinas) megszállásával akarta levezetni a felgyülemlett társadalmi feszültséget, de Nagy-Britannia nem nyugodott bele a veszteségbe, és 74 napos háborúban - 900 ember halála árán - kiverte az argentin csapatokat a területről. A diktatúra belebukott a szégyenbe.
Kiéheztetik a katonákat
Cristina Krichner államfő irányítása alatt a korábbi töredékére esett a 60 ezer fős hadsereg büdzséje. Míg harminc éve a GDP három százalékát kapta a hadügyminisztérium, 2010-re 0,9 százalékra esett az arány - idézi a WSJ a stockholni Nemzetközi Békekutató Intézet adatait. Ennek 80-90 százaléka a bérekre és a leszerelt katonák nyugdíjára megy el. Csak két nagyobb beruházást hajtottak, illetve hajtanak végre: államosítottak egy fegyvergyárat és folytatják az atom-tengeralattjárók építését.
Nem meglepő ezek után, hogy Kirchner asszony nem igazán népszerű a katonák körében. A 2011-es elnökválasztás idején a Antarktiszon lévő bázison mindössze 13 százalékos szavazati arányt ért el, ami negyede országos eredményének.
Drogkartellek előnyben
A kormány politikája egyelőre népszerű a lakosság körében, részben azért, mert az alacsony büdzsé miatt a hadsereg képtelennek látszik arra, hogy megdöntse a polgári politikai berendezkedést. Az ország katonai héjái azonban felhívják a figyelmet arra, hogy Kirchner asszony sajátos pacifizmusa miatt az ország északi határai mentén háborítatlanul folytathatják üzleteiket a drogüzérek, a csempészek és a fegyverkereskedők.
Az elnök eközben egyfajta a gazdasági blokáddal próbálkozik a régi háború újabb megvívása helyett. Felszólította Argentína szomszédait, hogy a latin-amerikai szolidaritás nevében tagadják meg a brit hajók kiszolgálását kikötőikben, hazájában bojkottot hirdetett a szigetország árui ellen és a perrel fenyegeti azokat a cégeket, amelyek olajfúrásba kezdenének a Falkland-szigetek környékén lévő lelőhelyeken.
Abban bíznak, hogy Londonnak egy idő után túl drága lesz a jelenlét, s ahogy Hongkong esetén megegyezett Kínával a politikai hatalom átadásáról, ugyanígy tesz majd a Falkland ügyében Argentínával.