Donald Trump ingatlanmágnás éppen azt hozta az amerikai Republikánus Párt konvencióján elmondott záróbeszédében, amelyen elfogadta a párt jelölését az Egyesült Államok elnöki tisztségére, ami várható volt tőle - írja szerkesztőségi cikkében a Bloomberg. Egy sötét, élhetetlen ország képét festette fel hallgatóságának, amelyet eláraszt az erőszakos bűnözés és ostromolnak az illegális bevándorlók.
Ezzel igyekezett felerősíteni az emberek körvonalazatlan egzisztenciális félelmeit, hogy azután a csillagos eget ostromló ígéreteket tegyen arra, hogy megóvja őket. Olyan ígéreteket tett, amelyeknek sem a valósághoz, sem a józan észhez nincsen semmi közük.
Meghirdette az USA új elszigetelődését attól világrendtől, amelyet generációk áldozathozatalával épített és tartott fenn, miközben a szlogenek szintjén túl semmi jelét nem mutatta annak, hogy hinne mindabban, ami naggyá tette Amerikát.
Ilyen még nem volt
Ez volt a legnyugtalanítóbb, legdemagógabb, legelborultabb jelölést elfogadó beszéd a két nagy párt modern kori történelmében - vélik a Bloomberg szerkesztői. Nem véletlen, hogy sok republikánus vezető, köztük az eseménynek helyet adó Ohio állam népszerű kormányzója, John Kasich és Ted Cruz texasi szenátor - akiket Trump legyőzött az előválasztások során - nem támogatta az üzletemberből lett politikus jelölését.
Amikor egy pártgyűlésen sűrűn biztatják arra az embereket, hogy szavazzanak a lelkiismeretük szerint, akkor ott valami nagyon el van tolva a háztól.
Találtak valakit
Az előválasztási kampány világossá tette, hogy a republikánus párt tagjai egy csodatevőt szeretnének az USA elnökének jelölni. Miután azonban ilyen nem akadt, választottak helyette egy csodadoktort. Trump rendkívül sikeres üzletemberként tálalta magát, ám ha megkapargatjuk üzleti karrierjének felszínét, akkor ez is - mint annyi minden más, amiről beszélt - csupán káprázatnak bizonyul.
Az USA-nak elvileg jól jönne egy az üzlet világában edződött vezető, egy alapos, felelősségteljes menedzser, ám egy dolgot biztosan állíthatunk: az ingatlanbefektető nem felel meg ezeknek az elvárásoknak.
Nesze semmi...
Az elmúlt egy évben olyan kampányt folytatott, amely gyakorlatilag semmiről sem szólt, miközben felvetett egy sor eleve rosszul kitalált, átgondolatlan ötletet. Jó példa erre, amit konvenció alatt mondott. Jelezte, hogy elnökké választása esetén az USA feladná feltétlen elkötelezettségét NATO-szövetségesei iránt.
Nem zavarta, hogy a katonai szövetség alapelve, miszerint bármely tagállama elleni agressziót az összes többi megtámadásaként értelmez és ennek megfelelő választ ad, a kulcsa annak, hogy a Nyugat megnyerte a hidegháborút. Ennek köszönhetően tudja azóta is távol tartani Oroszországot és más országokat a demokratikus államok közösségétől Európában.
...fogd meg jól!
Trump beszédében jelzett néhány valódi problémát: a lepusztuló infrastruktúrát, a gyenge iskolákat, a túlzott állami szabályozást, a növekvő biztonsági gondokat, az egészségügy magas költségeit. Ám akárcsak a kampányában most sem beszélt részletekről azzal kapcsolatban, hogyan kezelné ezeket, ha az USA elnökévé választanák.
Ehelyett a pusztulásról és a sötétségről prédikált.
A káosz kapujában
Az ingatlanmágnás kampánymenedzsere jelezte a sajtónak, hogy a jelölést elfogadó beszéd Richard Nixon 1968-as záróbeszédére fog hasonlítani. Az akkori republikánus elnökjelölt egy a tönk szélén lévő ország képét festette fel hallgatóságának és az ország népének.
Hát, Trump ezt az ígéretet teljesítette, és nem csupán azzal, hogy újra és újra "a jog és a rend" helyreállításáról beszélt.
Ha még pontosabban meg akarjuk fogni a beszéd hangulatát, akkor Nixon alelnöke, Spiro Agnew egyik megjegyzését kell felidéznünk. Agnew arra panaszkodott, hogy túl sok zsémbelő vészmadárral vagyunk körülvéve. Pontosan így van! És az egyikük megkapta a republikánusok jelölését az Egyesült Államok élére.