Algériától Ugandáig Afrika egész területén igyekszik erősíteni befolyását Oroszország - kezdi háttéranyagát a Financial Times (FT). A Kreml támogatást nyújt bajban lévő erős embereknek, részt vállal nyersanyag-kitermelési projektekben olyan országokban, amelyeket éles belső ellentétek szaggatnak és igyekszik úgy tálalni magát, mint egy olyan új külső hatalmat, amelyre a gyarmati múlt árnyéka nélkül támaszkodnak az afrikai országok.

Az oroszok hátránnyal indulnak az európai hatalmakkal szemben, amelyek a gyarmatosítás óta szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak a kontinens országaival, illetve Kínával szemben, amely jóval nagyobb befektetői tőkével kecsegtetheti az afrikai vezetőket. Ugyanakkor bedobhatja fegyverexportját, biztonsági apparátusát, amely kiképezheti a helyi kormányok elitalakulatait, továbbá állami tulajdonú energia és nyersanyagcégeit, amelyek beszállhatnak a helyi bányászati projektekbe. És jöhet a Roszatom is, amely atomerőművek építésével házalhat Afrikában.

Kapcsolódó

Hidegháború 2.0

Oroszország újraépíti a régi szovjet időkből marad kapcsolatait - mondta az FT-nek Christian Malanga, a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik ellenzéki vezetője. Szerinte a hidegháború 2.0-s változatát látjuk: Moszkva Peking kiegészítője, az előbbi hozza a pénzt, az utóbbi a erőt.

A Kreml azt követően kezdte újraértékelni távolabbi külkapcsolatait, miután a Krím félsziget 2014-es annektálása nyomán a nyugati országok gazdasági szankciókkal sújtották az orosz kivitelt - fejtegeti Olga Kulkova orosz Afrika-kutató. Az ország vezetői rájöttek, hogy új partnereket kell találniuk, s végül fel tudtak ugorni annak a szerelvénynek az utolsó kocsijára, amelyben más országok utaztak Afrika felé. Moszkva sok területen egyedi vagy másokénál olcsóbb szolgáltatásokat tud kínálni másoknál.

Ideges Nyugat

A nyugati országok kissé késve vették észre, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő kitalált valami újat. John Bolton az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója tavaly decemberben jelentett be új stratégiát, amellyel az USA úgymond útját akarja állni Kína és Oroszország ragadozó akcióinak, amelyekkel veszélyeztetik az afrikai országok pénzügyi függetlenségét.

A nyugati elemzők, köztük én is, meglepődtünk, hogy hirtelen orosz katonák tűntek fel Afrikában - mondta Alex Vines, a londoni Chatham House kutatóintézet Afrika-programjának vezetője. Ezzel arra utal, hogy magántulajdonban lévő félkatonai orosz szervezetek, köztük a Wagner Group biztonsági cég vállal megbízásokat a térségben. Csak csodálkoztunk rajta, hogy ez eddig elkerülte a figyelmünket - tette hozzá a szakértő.

Moszkva repülőgépeken szállította a fegyvereket az említett Kongói Demokratikus Köztársaságba a kormányt támogatva, nem beszélve a több száz szakértőről, aki szászával képezte ki az ország vezetését támogató elitegységek katonáit. A hadseregen belül orosz katonai team tevékenykedik és a védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy Oroszország katonai bázist állíthat fel az ország területén. A korábbi gyarmattartó Franciaország persze bosszankodik ezen, ám szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy csak a zászló cserélődött: a franciák korábban ugyanezzel a módszerrel tartották fenn befolyásukat az országban.

Projektek sorozata

Oroszország 2017-ben 26 százalékkal, 17,4 milliárd dollárra növelte az afrikai országokkal folytatott kereskedelme értékét. Ebben az évben kétszer annyi fegyvert adott el oda, mint 2012-ben - idézi az FT a Stockholm International Peace Research Institute adatait. Oroszországból érkezett az afrikai fegyverimport 39 százalékát 2013 és 2017 között, miközben Kínából jött a 17, az USA-ból a 11 százaléka.

Zimbabve 2014-ben platináért fegyvert barterüzletet kötött az oroszokkal hárommilliárd dollár értékben, amivel megkerülte az európai fegyverszállítási embargót és megoldotta azt a gondját, hogy nincs elég devizája a fizetéshez. A Ruszal alumíniumóriás Guineában üzletel, a Kreml ellenőrzése alatt álló gyémántbányászati vállalt Zimbabwén kívül Angolában és Botswanában nyomul.

A Roszatom Zambiában és Rwandában jelent meg, orosz geológusok kutakodnak a föld mélyének kincsei után Madagaszkáron, Algériában, Líbiában és Ghánában. A Rosznyefty energiaóriás Egyiptomban, Mozambikban és Algériában tevékenykedik, riválisa, a Lukoil Nigériában, Ghánában és Kamerunban teszi ugyanezt.

Nagy verseny

Moszkva és Peking nagy versenytársak az afrikai nyersanyagforrások kibányászásáért folytatott küzdelemben - mondják szakértők hozzátéve, hogy Oroszország a kisebb játékos. Ugyanakkor Moszkva kezére játszik az, hogy Donald Trump amerikai elnök irányítása alatt az USA visszahúzódik a nemzetközi porondról. Ezért úgy léphet be a szabadon hagyott résekbe, mintha globális hatalom lenne. Ezzel persze felzaklatja a nyugati országokat, amelyek közül egyeseket nagyon meglep az orosz előrenyomulás.

A Kreml üti a vasat, amíg meleg: idén Oroszország-Afrika csúcsértekezletet fognak szervezni. Tudják, hogy afrikai jelenlétük erősségét az fogja mutatni, hogy hány afrikai felső vezető veszi a fáradságot, hogy részt vegyen ezen. Emmerson Mnangagwa zimbabwei elnök nemrégiben megjárta Moszkvát, ahol elég világosan fogalmazott arról, miről is van itt szó. Miközben a nyugati országok szankciókkal sújtják Zimbabwét az emberi jogok megsértésével vádolva az ország vezetését, Oroszország megmaradt megbízható partnerüknek.