Hangsúlyozta, hogy Oroszország ki fog állni érdekei védelmében, de nem áll szándékában a geopolitikai konfrontáció. "Nem keresünk és sohasem kerestünk ellenséget. Barátokra van szükségünk".

Kifejezte készségét, hogy Oroszország (a republikánus párti Donald Trump amerikai elnökké választása után) jó kapcsolatokat építsen ki az új amerikai kormányzattal. Mint mondta, reméli, hogy Moszkva együtt fog működni Washingtonnal a terrorellenes küzdelemben, és a két ország osztozik majd a globális biztonság iránti felelősségben. Putyin azonban beszédében az Egyesült Államokról csak a volt Szovjetunió országai, az EU, valamint Kína, India és Japán után ejtett szót. (A Rosszija 24 állami hírtelevízió kommentárja szerint ebben szerepe volt annak is, hogy az orosz-amerikai viszonyról egy nappal korábban is beszélt.)

Erre koncentrál az orosz külpolitika

Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az orosz külpolitika prioritása az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a Független Államok Közössége más tagországaival való együttműködés elmélyítése.

"Nagy érdeklődést váltott ki a többszintű eurázsiai integrációs modell, egy nagy eurázsiai partnerség létrehozásáról szóló orosz elképzelés. Már megkezdtük ennek tárgyszerű megvitatását nemzetközi és regionális szinteken. Meggyőződésem, hogy ilyen párbeszéd lehetséges az Európai Unió államaival is, amelyekben ma növekszik az igény az önálló szubjektív, politikai és gazdasági irányvonalra. Ezt a választások eredményén látjuk" - fogalmazott.

Az orosz elnök, noha többször is utalt a Moszkva ellen bevezetett szankciókra, Ukrajnáról nem tett említést.

"Az elmúlt években külföldi nyomásgyakorlási kísérletekkel kellett szembenéznünk, amelyekben minden eszközt bevetettek, az orosz agresszióról szóló mítosztól, a külföldi választásokba történő beavatkozásra vonatkozó vádakon át a sportolóink zaklatásáig" - mondta Putyin, aki azonban tartózkodott attól, hogy nyugatellenes hangot üssön meg.

Hangsúlyozta, hogy az orosz katonák "reális és nem kitalált fenyegetés", a nemzetközi terrorizmus ellen harcolnak.

Putyin 13-ik, ezúttal 69 percig tartó éves üzenete végén ejtett szót a külpolitikáról, beszédében túlnyomórészt a társadalmi és gazdasági kérdésekre összpontosított. Nagy hangsúlyt fektetett nemzeti egység és a hagyományos értékek megóvásának témakörére. Az 1917-es februári (polgári) és októberi (bolsevik) forradalom közelgő 100. évfordulójával összefüggésben például megbékélésre és állampolgári egyetértésre hívott fel.

"Ne feledjük, hogy egységes nép vagyunk, egy nép vagyunk és egy Oroszországunk van" - hangoztatta.

Úton van a fellendülés felé

Putyin szerint az orosz gazdaság úton van a fellendülés felé, egyes iparágakban és a mezőgazdaságban növekedés észlelhető, a tavaly csaknem 13 százalékos infláció pedig az idén a várakozások szerint 5,8 százalékra mérséklődik.
Felhívta a figyelmet arra, hogy mezőgazdasági kivitelből nagyobb bevétele van Oroszországnak, mint a fegyverexportból. Putyin szerint amíg 2015-ben ez utóbbiból 14,5 milliárd dollár folyt be, addig az agrártermékek eladásából 16,2 milliárd bevétel származott, idén pedig 16,9 milliárd várható.

Mint mondta, Oroszország gazdasági problémái nem annyira a szankciókból, hanem belső problémákból fakadnak. (Tavaly az orosz gazdaság 3,7 százalékkal zsugorodott, és a folyamat idén is tartott, az alacsony olajárral és a nyugati gazdasági büntetőintézkedésekkel súlyosbítva.) Hangsúlyozta, hogy a kormánynak ösztönöznie kell a növekedést, a költségvetésnek a szénhidrogének árától függetlenül stabilnak, az adórendszernek pedig kiszámíthatónak kell lennie.

Putyin elmondta: azzal bízta meg a kormányt, hogy májusra dolgozzon ki egy 2025-ig szóló, részletes akciótervet Oroszország világgazdasági helyzetének javítására. Egyebek között szót ejtett a gazdaság önerőből történő digitalizálásáról, amely szerinte mind a biztonsági, mind a műszaki függetlenség szempontjából fontos.