Putyin a Financial Timesnak adott interjút, amelyet a londoni üzleti napilap csütörtök este ismertetett online kiadásán - adta hírül az MTI.
Az orosz államfő szerint a liberálisok "ma már nem diktálhatnak senkinek semmit ugyanúgy, ahogy azt az utóbbi évtizedekben próbálták". Putyin megfogalmazása szerint a liberális eszme azt vélelmezi, hogy "semmit nem kell csinálni, a migráns büntetlenül gyilkolhat, fosztogathat, nemi erőszakot követhet el, mivel tiszteletben kell tartani az őt migránsként megillető jogokat".
A liberális eszme azonban elavulttá vált, mivel szembekerült a népesség túlnyomó többségének érdekeivel - véli az orosz elnök.
Putyin alapvető hibának nevezte, hogy Angela Merkel német kancellár több mint egymillió menekültet engedett be Németországba főleg a polgárháború sújtotta Szíria térségéből. Elismerően szólt ugyanakkor arról, hogy Donald Trump amerikai elnök igyekszik útját állni a Mexikóból az Egyesült Államok felé tartó migrációnak és kábítószer-csempészetnek.
Megindult a fegyverkezés
Az orosz elnök aggodalmának adott hangot az orosz-amerikai fegyverkezési verseny kiújulásának veszélye miatt. A hidegháború idején legalább voltak szabályok, amelyeket a politika szereplői a nemzetközi kommunikációban többé-kevésbé betartottak vagy megpróbáltak betartani, most azonban úgy tűnik, hogy semmiféle szabály nincs.
Hozzátette ugyanakkor, hogy vannak halvány jelei az olvadásnak a fagypontra hűlt brit-orosz kapcsolatokban. Putyin szerint Nagy-Britanniának és Oroszországnak egyaránt érdeke e kapcsolatrendszer teljes körű helyreállítása.
Reméli, hogy a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, illetve az EU alkotta csoport (G20) oszakai csúcstalálkozóján, amelyen találkozik Theresa May távozó brit miniszterelnökkel, legalábbis az első lépéseket meg lehet tenni a kapcsolatok javítása felé.
Az árulókat meg kell büntetni
Putyin megerősítette azt a hivatalos orosz álláspontot, amely szerint semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Moszkvának köze lett volna Szergej Szkripal egykori kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal tavaly márciusi angliai megmérgezéséhez. A novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal Salisbury városában elkövetett merényletkísérletet Szkripal és lánya túlélte. Tavaly nyáron azonban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából - ahol Szkripalékat is kezelték -, Dawn Sturgess azonban tavaly júliusban ugyanebben a kórházban meghalt.
Szergej Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott, és a tavaly márciusban történt mérgezéses incidensig Salisburyben élt.
A brit kormány az orosz katonai hírszerzés két ügynökét gyanúsítja a gyilkossági kísérlettel, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan cáfolja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz. "Ez az egész kémsztori, ahogy mifelénk mondják, öt kopejkát nem ér" - mondta Putyin Financial Timesnak adott interjúban a Szkripal-ügyre utalva. Hozzátette: az államközi kapcsolatokat milliárdokban és emberek millióinak sorsában mérik.
Kijelentette ugyanakkor, hogy az árulás a lehetséges legsúlyosabb bűncselekmény, és az árulókat meg kell büntetni. "Nem azt mondom, hogy a Salisburyben történt incidens ennek a módja, de az árulókat meg kell büntetni" - fogalmazott az orosz elnök.