Vlagyimir Putyin lelkesen ecsetelte kiváló viszonyát Francois Fillonnal, a francai republikánus párt államfőjelölt-aspiránsával, aki november 20-án váratlanul fölényesen megnyerte a jelöltállítás első fordulóját - írja a Financial Times (FT). Az orosz elnök szerint Fillonnal, ha államfővé választanák, rendezhetnék Párizs és Moszkva megromlott viszonyát.

Putyin néhány nappal az előtt szólalt meg, hogy a francia republikánus párttagok november 27-én újra az urnák elé járulnának a jelöltállítás második fordulójában.

Az elsőben Fillon a szavazatok 44 százalékát kapta, míg a második helyen Alain Juppe Bordeaux polgármestere végzett 29 százalékkal, a harmadik helyre Nicolas Sarkozy volt államfő került 21 százalékkal. Az utóbbi ezért visszavonult a politikától, arra biztatva szavazóit, hogy a második menetben Fillonra voksoljanak.

Régi "barátság"

Fillon és Putyin jó viszonya 2008-2012-re nyúlik vissza, amikor a francia politikus - Sarkozy elnöksége alatt - miniszterelnök volt. Két elnöki megbízatása között ekkoriban Putyin is kormányfőként irányította országát. Szerinte francia kollégája pontosan fogalmazó, kemény tárgyalópartner, nagyon profi és udvarias úriember, akivel könnyen megtalálhatják a közös hangot.

A FT emlékeztet arra, hogy az orosz diplomácia kiterjedt erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy erősítse Moszkva kapcsolatait azokkal a nyugati politikusokkal, akik segítségével véget vethetnek Oroszország elszigeteltségének. Ugyanakkor Putyin "barátságát" felhasználhatják Fillon ellenfelei a választási kampányban.

Barátkozzunk!

A francia politikus drámai változást javasol az EU politikájában Moszkvával szemben. Szerinte fel kellene függeszteni az Oroszországgal szembeni szankciókat, amelyeket a Krím félsziget orosz bekebelezése után hoztak. Emellett katonai szövetséget kötne Moszkvával a szíriai rendezés érdekében.

Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter keményen támadta Fillon külpolitikai javaslatait. Persze, hogy tárgyalnunk kell Oroszországgal, ám ez nem jeleni azt, hogy el kell fogadnunk a Kreml álláspontját - fogalmazott. A szankciók nem a nyomásgyakorlás öncélú eszközei, hanem arra valók, hogy a tárgyalóasztalhoz kényszerítsük az orosz vezetést - tette hozzá.

Nincs barátság!

Alain Juppe szintén támadja Fillont a "Putyinnal szembeni túlzott barátságossága" miatt - derül ki a Bloomberg tudósításából. Az ellenfelénél tíz évvel idősebb, 71 éves politikus, aki a kilencvenes évek középén volt Franciaország miniszterelnöke is, egy nagygyűlésen mondta ezt a konzervatív pártszavazás hét végi második fordulója előtt.

A veterán politikus, aki csak egy ciklusra kérne felhatalmazást a franciáktól, ha elnökjelöltté válna, igyekszik útját állni Fillon néhány hete kezdődött nagy előretörésének.

Egyebek mellett azzal riogatja a szavazókat, hogy fiatalabb ellenfele thatcheristának tartott kőkemény gazdaságpolitikája lebénítaná az országot. Fillon viszont vállalja legendás brit miniszterelnökre utaló jelzőt, mondván Margaret Thatcher 35 évvel ezelőtt megmentette a brit gazdaságot az összeomlástól.

Juppe annak a mérsékelt jobboldali jelöltnek tálalja magát, aki meg tudja szólítani a választók középen álló, ingadozó rétegét, illetve azokat a baloldaliakat, akik csalódtak Francois Hollande államfőben. Ugyanakkor a felmérések szerint Fillon is legyőzheti az elnökválasztás május 7-ei második fordulójában Marine Le Pent, a nacionalista Nemzeti Front vezérét.

Ki, kinek a barátja?

A republikánusok pártszavazása lehetővé teszi, hogy a közvélemény-kutatásokat hónapokon át vezető Juppe visszajöjjön az élre. A párttagok úgy dönthetnek, hogy csak az első szavazáson részt vesznek, míg a másodikon nem, vagy beszállhatnak a második menetbe függetlenül attól, hogy az elsőt kihagyták. Megváltoztathatják, hogy kire voksolna.

Az első körben nagyon sokan azért mentek el, hogy kiüssék a versenyből Sarkozyt, amihez Fillont kellett erősíteniük. Ők a másodikban Juppét választhatják, és persze van esély az eddig passzív konzervatív párttagok mozgósítására is.

A felmérések szerint Fillon vezet a vasárnapi kör előtt. Ha nyer, akkor minden bizonnyal Le Pennel kerül szemben májusban az elnökségért vívott végső harcban. Szerinte ha a franciák nem az ő radikális reformprogramját választják, akkor tovább folytatódik az gazdaság vergődése, és az ország végül a szélsőjobb kezébe kerül. Ő az, aki ki tudja szolgálni a tekintélyes vezető iránti választói igényt.