Boris Johnson brit miniszterelnök mérlegeli, hogy elfogadja-e Vlagymir Putyin orosz államfő meghívását Moszkvába a második világháború lezárásának 75. évfordulója alkalmából tartandó májusi katonai parádéra - kezdi a nehéz döntés hátterét fürkésző cikkét a Financial Times.

Az üzleti lap több, a kormányhoz közelálló forrásból szerzett értesülést az ügyről. A díszszemlén a Vörös téren korabeli és modern egyenruhákba öltözött katonák, illetve fegyverek vonulnak fel az orosz vezetők és a meghívott vendégek előtt. Johnson még nem döntötte el, hogy részt vesz-e a parádén, ehhez ugyanis előbb azt kellene eldöntenie, milyen kapcsolatokat alakítson ki az EU-ból távozó, függetlenné váló országa Oroszországgal, ezen belül Vlagyimir Putyin illiberális rezsimjével.

Kapcsolódó

Barátságtalan lépések

Az amúgy sem jó brit-orosz kapcsolatokat jelentősen rontotta egy 2018-as incidens, nevezetesen Szergej Szkripal kettős ügynök hírszerző meggyilkolásának kísérlete, amit a szigetország hatóságai szerint az orosz titkosszolgálat próbált meg végrehajtani idegméreggel. A britek azért tartják különösen súlyosnak az ügyet, mert országuk területén, Salisburyben hajtotta végre az akciót egy idegen ország hatósága. Moszkva kategorikusan tagadja a vádat.

A felek viszonya akkor romlott meg, amikor 2006-ban Londonban radioaktív méreggel megölték Alekszandr Litvinyenko volt orosz kémet. London ezért is orosz ügynököket tett felelőssé, amit Moszkva szintén tagadott. Ezt követően 2008-ban az orosz-grúz konfliktus rontotta tovább a helyzetet, amelyen az Egyesült Királyság kifogásolta az orosz hadsereg bevetését Grúzia ellen, majd jött a Krím félsziget orosz annektálása 2014-ben, az ukrajnai hatalmi vákuum idején, amire válaszul az EU és az USA gazdasági korlátozásokat vezetett be Oroszországgal szemben.

A mérleg másik serpenyője

Ugyanakkor a brit kormány fejének azt is mérlegelnie kell, hogy meg kéne töltenie tartalommal a "global Britain" szlogent, ami azt hivatott megmutatni a szigetország választóinak, hogy milyen szerepet fog játszani az Egyesült Királyság független országként a világon. Fél éve arról beszélt, hogy újjá fogják éleszteni az ország természetes, történelmi hagyományaiban gyökerező vállalkozói szerepét, a globális folyamatokra nyitott országot fognak építeni, amely nagyvonalúan viszonyul más országokhoz a velük kialakított kapcsolataiban.

A kormányfő decemberi újraválasztását követően 2020. január elejétől egymás érik a kihívások, amire gyakorlatilag már úgy kellene reagálnia, mintha túl lennének a brexiten. Meg kellett szólalnia azzal kapcsolatban, hogy USA lebombázta Kászim Szulejmáni tábornokot, Irán legfontosabb katonai vezetőjét, ami a háború szélére sodorta a két országot. Ezt úgy oldotta meg, hogy nyugalomra intette a feleket.

Súrlódást okozott London és Washington viszonyában egy esetleges digitális adó bevezetése a szigetországban, ami érintené az amerikai internetes multikat, illetve az a lehetőség, hogy az Egyesült Királyság megengedi az amerikai kormány által kiátkozott kínai Huawei távközlési óriásnak, hogy részt vegyen Nagy-Britanniában az 5G-s távközlési hálózatok kiépítésében.

Macron megy, Trump mellébeszél, Merkel gondolkodik

Emmanuel Macron francia államfő, aki hónapok óta azon dolgozik, hogy javuljon az EU és Oroszország kapcsolata, igent mondott Putyin májusi meghívására. Donald Trump, az USA elnöke azzal reagált, hogy értékeli a gesztust. Angela Merkel német kancellár, akit szintén meghívtak Moszkvába, mérlegeli a lehetőséget.

Johnson január közepén nem hivatalosan találkozott Putyinnal egy berlini konferencián, ami alkalmat adott arra, hogy beszélgessenek a líbiai polgárháborúról. Ezzel egyidejűleg azonban a Downing Street szóvivője harcias hangnemű nyilatkozatban szögezte le, hogy nem lehet szó a két ország kapcsolatának normalizálásáról addig, amíg Oroszország olyan tevékenységeket folytat, amelyekkel alá akarja ásni az Egyesült Királyság és szövetségesei biztonságát. Emellett bármilyen barátkozás Moszkvával azonnal kiváltja Lengyelország és a balti államok haragját, amelyeket nem akarnak elidegeníteni maguktól a britek.

Johnson utoljára 2017 decemberében járt Moszkvában Theresa May kormányának külügyminisztereként. Orosz kollégájával, Szergej Lavrovval mosolyogva sértegették egymást, és nem váltott ki jó visszhangot vendéglátóiból, hogy egy lapinterjúban zárt, undok, militáns, antidemokratikus országnak minősítette Oroszországot.