Még 2014-ben vonták meg Oroszország szavazati jogát a kontinens negyvenhét országát tömörítő Európa Tanácsban (ET), miután egy vitatható törvényességű népszavazást követően annektálta a Krím-félszigetet, valamint orosz katonák vettek részt harci cselekményekben Kelet-Ukrajnában. A szervezetbe Moszkva először 1949-ben delegált képviselőket, hogy részt vegyenek az ET, így az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) munkájában.

Oroszország a szankciók bevezetése óta követeli azok megszüntetését, de mindez idáig csak nyilatkozatokban bírálták a tanácsot, további lépéseket nem tettek. Most viszont Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára attól fél, hogy Moszkva kiléphet a szervezetből, ha nem oldják fel a tilalmazásokat. Ez pedig nem is annyira az orosz képviselők hiánya miatt fájna a vezetőnek, hanem azért mert így 140 millió orosz embernek nem lenne hozzáférése az EJET-hez, ügyében nem fordulhatna a strasbourgi szervezethez, emiatt pedig kiszolgáltatott lenne az orosz bíróságoknak.

Kapcsolódó

Az eddigi adatok szerint ez komoly veszélyt jelentene az emberi jogok védelmének, ugyanis a bíróság jelenlegi ügyeinek harmadát orosz állampolgárok kezdeményezték.

Komoly visszalépés

"Az igazán nagyon-nagyon rossz lenne, ha Oroszország kilépne, mert a törvényszék nagyon fontos az orosz emberek számára. Ez egy visszalépés lenne Európának, mert ezután csak egy oroszok nélküli Európánk lenne" - mondta el Jagland a Financial Timesnak adott interjújában.

Annak pedig vannak jelei, hogy a főtitkár félelmei nem alaptalanok: Moszkva már felfüggesztette az idei 33 millió eurós (10,2 milliárd forintos) hozzájárulásának befizetését a szervezet 540 millió eurós költségvetésébe. Valamint politikai vonalon is kifejezték elégedetlenségüket, valamint esetleges távolmaradásukat az ET irányításától, amikor januárban közölték, nem támogatják egy új emberi jogi biztos kinevezését, amíg nincs szavazati joguk. Szakértők szerint a következő lépés az lenne, ha a tanács döntéseit nem tekintenék magukra nézvést kötelező érvényűnek, a végállomás pedig maga a távozás lenne.

Előbbire már utaltak is: Valentyina Matvijenkó, az orosz törvényhozás felsőházának vezetője és Vlagyimir Putyin elnök egyik főszövetségese már jelezte, hogy elképzelhetőnek tartja, vitatni fogják az EJEB döntéseit, ha még a bírák kinevezésébe se szólhatnak bele. Arról pedig már törvényt is hoztak, hogy az alkotmánybíróságuk kibújhasson a Strasbourgban meghozott ítéletek és határozatok alól.

"Senki nem akar arra utalni, hogy elfogadjuk a Krím annektálását. Nem arról van szó, hogy aláásnánk ezt az elvi álláspontot. De . . . szem előtt kell tartanunk, mi a megbízatásunk. Ez pedig az emberi jogok védelme Oroszországban és Krímben, vagy ahol az európai emberek élnek" - magyarázta meg Jagland, miért hajlanak a szankciók feloldására, miért engednének az ezt sokszor követelő Vlagyimir Putyin elnöknek.

Az Európa Tanács - amely az Európai Uniótól teljesen független szervezet - az európai demokrácia egyik alappillére. Moszkva 1996-os csatlakozása ezért nemcsak egy szimbolikus lezárása volt a hidegháborúnak, hanem egy fontos lépés volt a nyugati és a posztszovjet térség közeledésében - emlékeztet a lap.

Viszont a mostani helyzet vélhetően azzal jár majd, hogy egy tag mindenképpen kivonul: Dmitró Kuleba, az ukránok képviselője az ET-ben jelezte, hogy az orosz szavazati jog visszaadása hiteltelenné tenné a tanácsot mind Ukrajnában, mind a régióban. "Ha ez megtörténne, felülvizsgáljuk Ukrajna viszonyát a szervezethez" - idézi Kulebát a Financial Times.

A mostani ügy teljesen független a Krím elcsatolása miatt kivetett uniós és amerikai gazdasági szankcióktól. Azok továbbra is érvényben maradnának bárhogy is dönt az ET az orosz szavazati jogról.

A címlapkép forrása: Ivan Sekretarev / POOL / AFP.