Arra van szükség, hogy a emberek megjelenjenek a szavazóhelyiségekben és elmondják, hogy akarják-e ezeket a módosításokat, vagy sem, hogy ténylegesen országunk állampolgárai legyenek az a végső hatalom, amely elfogadja, vagy elutasítja ezt a törvényt - jelentette ki Putyin egy, a Moszkvához közeli Krasznogorszkban megtartott társadalmi fórumon. És csak ezt követően, amikor az emberek kimondták a magukét, fogom aláírni, vagy nem aláírni - tette hozzá az elnök.

Az általa kezdeményezett alkotmánymódosításhoz elvileg elegendő lenne a parlament és a regionális népképviseltek támogatása is. Úgy vélekedett, hogy adott esetben ez mégsem lenne elegendő. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak múlt héten arról beszélt hogy az alaptörvény módosításáról megtartandó szavazás "nem puszta formalitás", noha jogi értelemben nem is lenne rá szükség. A voksolás időpontját és módját azonban nem hozták nyilvánosságra.

Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke azt javasolta, hogy a voksolást nevezzék el exkluzív, egyszeri vagy egyedi szavazásnak. Indoklása szerint az új terminusra azért van szükség, hogy a tervezett eljárással kapcsolatban senki se hivatkozhasson hatályos jogszabályokra. Úgy vélekedett, hogy a szavazás ötvözni fogja a referendum és az elnökválasztás elemeit.

Putyin elnök január 15-én kezdeményezte az alaptörvény módosítását. Még aznap felállíttatott egy 75 fős, jogi szakértőkből, politikusokból és ismert közéleti személyiségekből álló alkotmányozó munkacsoportot, január 20-án pedig beterjesztette az alkotmánymódosító törvénytervezetet az alsóháznak, amely azt első olvasatban 23-án meg is szavazta. Második olvasatban a tervek szerint február 11-én szavaznak majd a változtatásokról.
A kodifikálás a munkacsoportban és a parlamentben párhuzamosan zajlik.

A Putyin által előterjesztett, az alaptörvény 22 cikkét érintő csomag az orosz alkotmány nemzetközivel szembeni prioritásának meghirdetése mellett konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz.

A módosított alaptörvény egyebek között szavatolná a nyugdíjak rendszeres indexálását, valamint azt, hogy a minimálbér ne lehessen alacsonyabb a létminimumnál. Az elképzelés szerint az alsóháznak a kormánytagok, a felsőháznak pedig a rendvédelmi szervek és bíróságok vezetőinek kinevezésében, illetve leváltásában lesz döntő szerepe.

Az alkotmánymódosítás-csomagnak megfelelően az elnöki tisztséget egy személy legfeljebb két ciklus erejéig töltheti majd be. Az erre a posztra törekvő, legalább 35 éves pályázókkal szemben követelmény lesz, hogy az eddigi 10 helyett 25 évig éljenek Oroszországban, semmilyen más országnak ne lehessenek állampolgárai, és ne lehessen külföldi lakhatási engedélyük sem. A külföldi állampolgárság tilalmát más országos és regionális vezető tisztségekre és a szövetségi parlament képviselőire is kiterjesztenék.

Az orosz alkotmányban megjelenik majd az államtanács intézménye, amely sokak feltételezése szerint a biztosítéka lehet Putyin további politikai pályafutásának azt követően, hogy 2024-ben lejár az elnöki mandátuma.
Az alkotmánymódosítási vitában egyébként megfogalmazódtak olyan indítványok is, amelyek szerint az alaptörvénynek meg kellene tiltania a második világháborúval kapcsolatos történelemhamisítást, a házasságot kizárólag egy férfi és egy nő közötti kötelékként, az ortodox kereszténységet pedig az ország meghatározó vallásaként kellene kezelnie.

Felmerült olyan elgondolás is, amely szerint az elnököt át kellene nevezni legfelső vezetőnek. Az állam kötelezettségei közé egy javaslat szerint fel kellene vetetni az ország soknemzetiségű kultúrájának védelmét és támogatását is - írta az MTI tudósítója.