Nincs igazuk azoknak, akik úgy vélik, hogy a moszkvai vezetés nem tudott volna 10 milliárd dollár hitelt nyújtani az athéni kormánynak a drachma visszahozatalához. Emellett azok is tévednek, akik szerint Angela Merkel német kancellár Vlagyimirt Putyin orosz államfőnek köszönheti az euró megmentését, mert Putyin visszautasította az előbbi kérést, s ezzel nem hagyott más lehetőségek a görög vezetésnek, mint hogy kapituláljon az EU-val szemben - véli a Bloomberg elemzője, Leonid Bershidsky.
A politika iránt érdeklődők azonnal forgatókönyveket kezdtek gyártani, amikor a hét elején a To Vilma című athéni lap azt írta, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök 10 milliárd dollár hitelt kért Putyintól a drachma visszahozatalához. (Ez valamivel kevesebb, mint a paksi atomerőmű bővítéséhez felkínált 10 milliárd eurós orosz kölcsön.) Az új valuta stabilitása ugyanis elképzelhetetlen megfelelő devizatartalék nélkül. A cikk szerint Moszkva ötmilliárdot kínált az török áramlat néven ismert, tervezett orosz-török gázvezeték görögországi szakaszának lefektetéséhez.
Kiszámolták
Mivel a To Vima jó hírű sajtótermék, az ellenzéki jobbközép Új Demokrácia párt 17 képviselője hivatalosan követelte Ciprasztól, hogy valljon színt: igaz vagy nem igaz, amit a lap írt? A kormány tagadja a hírt, akárcsak a Kreml. Dmitrij Peszkov, Putyin sajtótitkára leszögezte, hogy a görög vezetés soha nem kért segítséget Oroszországtól.
Annyi azért biztos igaz a dologból, hogy a görög kormány mérlegelte a drachma visszahozatalát. Jánisz Varufakisz volt pénzügyminiszter egy nemrégiben adott interjújában elárulta, hogy egy ötfős "háborús kabinet" kidolgozta ezt a forgatókönyvet a pénzminisztériumon belül. Varufakisz a Guardianba írt cikkében azt is elárulta, miért nem léptek ennél tovább.
Nem volt reális
A Grexit esetén a semmiből kellett volna megteremteni az új nemzeti valutát, ami megoldhatatlan feladatnak látszott. A 2003-as háborúban megszállt Irakban majdnem egy évbe telt az új valuta bevezetése és ehhez szükség volt az USA hadseregének óriási logisztikai hátterére, tovább három bankjegynyomtatással foglalkozó részvételére is.
Emellett a megfelelő támogatás, például valutatartalék nélkül a gazdasági öngyilkosság lett volna a drachma bevezetése. Gyakorlatilag másfél évre előre bejelentették volna, hogy óriási leértékelésre készülnek. Ez egyet jelentett volna a görög értékpapírok likvidálásával, hiszen aki csak tehette volna, minden vagyonát kimenekítette volna az országból, mielőtt keresztet vethetett volna rájuk.
Bekavarhatott volna
Az összeesküvés-elméletek egyik visszatérő momentuma, hogy Ciprasz talán csak blöffölt azzal, hogy az oroszoktól pénzt kért. Ezzel akart engedményeket kicsikarni európai tárgyalópartnereitől. Ha ez volt a cél, akkor ellentétes hatást ért el. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke július elején figyelmeztette a görög kormányfőt, hogy ne az ellenségei körében keressen segítséget a barátai helyett, különösen akkor, ha azok nem tudnak segíteni.
Ezzel Oroszország nehéz gazdasági helyzetére célzott. A Bloomberg szakírója azonban felhívja a figyelmet arra, hogy Putyin bizony tudott volna segíteni a görögökön, ha akar. Oroszország külföldi devizatartalékai ugyanis még mindig meghaladják a 360 milliárd dollárt. A helyzet azonban az, hogy az oroszok nem sokat remélhettek egy ilyen segítségért cserébe - véli Alekszander Baunov, a moszkvai Carnegie Center munkatársa, aki korábban dolgozott orosz diplomataként Görögországban.
Éljen! Nem őrült
Az athéni kormány támogatása nem jelentett volna garanciát arra, hogy Görögország leszavazza a tagállamok egyhangú támogatását igénylő EU-s szankciókat Moszkva ellen. Emellett a jelenlegi kormány nem elég stabil ahhoz, hogy bármilyen jövedelmező üzletet kínálhatott volna az oroszoknak. Így aztán a megjegyzés sem állja meg a helyét, hogy Merkel közvetve Putyinnak köszönheti a görögök megszelídülését, mert az orosz vezető nem az ő kedvéért lépett hátra Athén támogatásától.
Ugyanakkor ez az eset, illetve Oroszország konstruktív részvétele az iráni atomprogram megfékezésében, arra utal, hogy Vlagyimir Putyin nem őrült diktátor. Ez jó hír! Csak akkor válik agresszívé, ha országa vélt vagy valós geopolitikai érdekszférájában tapasztal nem kívánatos nyugati behatolást.
Nem akar mást, mint hogy az EU és az USA hunyjon szemet afelett, hogy befolyásolni kívánja Ukrajna politikáját és tartson némi távolságot az oroszellenes ukrán vezetőktől. A nyugati hatalmak Ukrajna-politikájának alakulása megmutatja majd, hogy ez a forgatókönyv mennyire bizonyul reálisnak.