A 15. alkalommal megrendezett, Közvetlen vonal elnevezésű médiafórumon Putyin elmondta, az orosz gazdaság három negyedéven át növekedést mutatott, az idén az első három hónapban az ipari termelés 0,7 százalékkal, a beruházások 2,3 százalékkal nőttek, a devizatartalékok elérték a 405 milliárd dollárt, az infláció pedig a példátlanul alacsony, 4,1 százalékos szintre csökkent. Tavaly június-augusztus óta a reálbérek is lassan növekedni kezdtek.
Sajnálkozását fejezte ki az amerikai szenátus által a tavalyi elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozás miatt megszavazott új szankciók miatt, azokat belpolitikai indítékúnak nevezte, és úgy véli, hogy az ilyen intézkedések a Nyugatnak is károkat okoztak.
Az orosz elnök ENSZ-adatokra hivatkozva közölte, hogy Oroszországnak 50-55 milliárd dollárnyi veszteséget okoztak az ellene hozott szankciók, a büntetőintézkedéseket bevezető országoknak pedig 100 milliárdot. Rámutatott, hogy a szankciók hatására Oroszország "visszanyerte kompetenciáját" az elektronikában, a repülő- és rakétaiparban, valamint a nehézgép-gyártásban, baromfi- és sertéshúsból önellátóvá, a búzaexportban pedig világelsővé vált.
Nem szűnt meg Oroszországnak a nyersanyag-exporttól való függősége, de rámutatott, hogy növekedésnek indult az energiahordozóktól független kivitel is. Emlékeztetett arra, hogy a nyugati szankciókra válaszul bevezetett orosz élelmiszerembargó hatálya az év végéig tart. Putyin szerint ennek feloldása a partnerek magatartásától függ.
Az elnök szerint a szankciók eltörlése esetén Oroszország hasonlóképpen fog cselekedni, ellenkező esetben problémái támadnának a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO). Putyin megígérte, hogy az orosz állam ebben az esetben is folytatja majd az orosz agrártermelők "nem durva" - nem közvetlen szubvenciók általi - támogatását.
A gazdasági válságot az olajárak visszaesése, illetve az ukrajnai Krím félsziget 2014-es bekebelezése miatt bevezetett szankciók okozták Oroszországban - írta az MTI.