Vlagyimir Putyin Oroszország államfője az elmúlt időszakban következetesen jelezte az államigazgatás vezető tisztségviselőinek, hogy egyikük sem élvez immunitást az eltávolítással szemben. Aki korrupciós ügybe keveredik, az repül.
Alekszej Uljukajev gazdasági miniszter letartóztatása azonban távolabbra mutathat ennél - derül ki Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája cikkéből.
A kormány szintjét elérő akció felveti a kérdést: milyen jövőt szán az elnök meglehetősen profi, technokrata gazdasági csapatának, illetve közeli szövetségeseinek, például az állami tulajdonú Rosznyefty olajóriást vezető Igor Szecsinnek?
Nagy ritkítás
Az orosz belügyminisztérium és a független Nyomozóhatóság (nagyjából az amerikai FBI megfelelője) az elmúlt két évben egymás után tartóztatott le helyi kormányzókat és tisztviselőket korrupciós vádakkal. Nemrégiben a legnagyobb szénbányászati térség, Kamerovo három vezetőjét vádolták meg zsarolással, ami felidézhette a gondolatot Aman Tulejev, a régió első emberének fejében, hogy ő lehet a következő.
Putyin 2014-ig, a Krím elfoglalásáig és az olajár zuhanásának kezdetéig lényegében nem nyújt hozzá a hagyományos orosz csúszópénzrendszerhez, ám ezt követően kevesebb lett az ellopható vagyon, és Oroszország fasírtba került a fél világgal. Az elnök egy aktív, militáns, patrióta nemzetet akar látni a háta mögött, amikor szkanderozik az EU-val és az USA-val.
Példát statuálni
Vlagyimir Putyinnak jelentős korrupciós ügyekre van szüksége ahhoz, hogy világossá tegye a helyzet megváltozását. A helyi kormányzók és egyéb tisztviselők tökéletes célpontok erre: elég látványosan el lehet vezetni őket, miközben a munka frontján könnyen pótolhatók.
Ugyanakkor kesztyűs kézzel kell bánnia néhány igazán hozzá közeli figurával, mert nem sérülhet rendszerének az az alapelve, hogy jól szolgáló, hűséges barátait nem hagyja cserben. Ezért ejtőernyőzött kényelmes állásba vagy ment nyugdíjba például Vlagyimir Jakunyin, az orosz vasutak korábbi ura, vagy Szergej Ivanov, a Kreml korábbi kabinetfőnöke.
Összességében mindezzel azt üzente az elitnek, hogy Oroszország már-már háborús időket él, ami két lehetőséget kínál azoknak is, akik a csúcson vannak: vagy segítik a vezért vagy (így vagy úgy) félreállítják őket.
Ez más
Uljukajev a vád szerint kétmillió dollár csúszópénz ellenében segítette a Rosznyeftyet abban, hogy felvásárolja az állami tulajdonú Basnyefty olajvállalatot. Ez két ok miatt sántít. Az egyik: ha a hatóságok esetleg tévedtek volna, akkor kárt okozhat a vezetési vákuum, amit Uljukajev kiválása hagy maga mögött. A másik: a történetet épp ésszel senki sem hiszi el.
Putyin eddig vigyázott arra, hogy hagyja dolgozni a Dmitrij Medvegyev vezette kormányt - benne a most letartóztatott gazdasági miniszterrel és Anton Sziluanov pénzügyminiszterrel -, illetve az Elvira Nabiullina vezette jegybankot. Ennek a technokrata csapatnak köszönhető, hogy az orosz gazdaság nem süllyedt el az exportbevételeit megtizedelő olajárcsökkenés, illetve a nyugati gazdasági szankciók bevezetése után.
Kéne ez az ember
A harmadik negyedévben ugyan még mindig 0,4 százalékkal zsugorodott a GDP, de ez már kevesebb a vártnál. Szakértők szerint strukturális reformok nélkül nincs út felfelé a mélyből. Uljukajev liberális közgazdász, aki még az 1990-es évek elejének radikális változtatásai idején kezdte a pályáját.
Azon kevesek közé tartozik az orosz felső vezetésben, akinek megvan a tudása, a tapasztalta és a határozottsága ahhoz, hogy ahol lehet, ott kierőszakolja a változtatásokat, ahol pedig nem lehet, ott keményen beleálljon a meglévő státus quo fenntartásába. Ezért letartóztatása azt üzeni, hogy Putyin tisztogatásának nincs határa, még nélkülözhetetlen gazdasági szakértőgárdáját is kész megtizedelni.
Ugyan már!
A nagyközönségnek feltálalt sztorit senki sem hiszi el Oroszországban. A Basnyeftyet felvásárló Rosznyeft tőzsdén jegyzett cég, ezért joggal vett részt a privatizációban annak ellenére, hogy lényegében állami tulajdonban van. Ez azonban csak a formalitás.
A szakértők úgy vélik, hogy az egész üzlet mögött Szecsin áll, akinek régi terve, hogy állami kézben összpontosítsa az orosz olajipar lehető legnagyobb részét.
A felvásárlást követő események ez utóbbi feltételezést igazolták: amint a Rosznyeftyhez került a Basnyefty, szélnek eresztették a menedzsmentjét, amelynek helyét Szecsin emberei foglalták el. A Rosznyefty-vezér Putyin legrégebbi barátai közé tartozik, ezért nonszensz feltételezni, hogy szüksége volna Uljukajev hozzájárulására az üzlethez.
Ki van zárva, hogy ő vagy a környezetéből bárki kenőpénzt adott volna a gazdasági miniszternek. Az orosz szakértők szerint Uljukajevet nem a rendőségnek, hanem egy orvosi csapatnak kellett volna elvinnie a pszichiátriára, ha szívózni mert volna Szecsinnel.
Mi lehet mögötte
Felettébb gyanús az ügyben, hogy az állítólagos vesztegetés másik oldalán, a csúszópénzt nyújtó Rosznyeftynél egyelőre senkit sem gyanúsítottak meg vagy hallgattak ki. Mire várnak a hatóságok? Talán engedélyre a megfelelő szintről?
Ezt lehetségesnek tartja az olajvállalat egyik korábbi alkalmazottja, aki a Bloomberg publicistájával beszélgetve azt tippelte, hogy az ügy valódi célpontja Szecsin. Egyrészt az olajipar teljes államosítása csípi a néhány még független cég - például a Lukoil - tulajdonosainak szemét, másrészt a felső vezetőket megtizedelő Putyint zavarhatja Szecsin hatalma, amely jóval meghaladja azt, ami egy állami nagyvállalat vezetőjét megilleti.
Még nincs vége az évnek
Hamarosan a Rosznyefty maga is rész vesz egy privatizációban: a cég 19,5 százalékát kínálják fel eladásra még az év vége előtt. Jelenleg az egyetlen vevőjelölt a Rosznyefty, azaz a cég saját részvényeit vásárolná fel. Van azonban egy másik elképzelés is, eszerint az olajvállalat profitjából betömnék a költségvetési hiányt, majd igazi befektetőnek adnák el a részesedést.
Nem biztos azonban, hogy Putyin ezt a végkifejletet szeretné látni az év legnagyobb privatizációjában. Ha Uljukajev kiütése Szecsin ellen irányult, akkor kockázatos játszmába kezdett az elnök. Az orosz olajipar cárja nem fogja könnyen adni a bőrét. Ha sikerül kicseleznie főnökét és régi barátját, akkor a gazdasági miniszter "kilövése" kár okozhat Putyinnak.
Miközben meggyengítette gazdaságot irányító technokrata csapatát, kétes hasznot hozhat a nagyközönségnek tálalt korrupciós ügy, amelyben láthatják, hogy a legmagasabb beosztású emberek sincsenek biztonságban. A haszon azért kétséges, mert eddig is tudta mindeni, hogy az ország összes polgárának sorsa minden oroszok elnökének kezében van.