Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő telefonbeszélgetése az Ukrajna körül kialakult feszültségről két órán át tartott, ám a szakértők hónapokig fogják találgatni, vajon sikerült-e a feleknek enyhíteni ellentéteiket – írja a Bloomberg a tárgyalást elemző cikkében. Biden személyesen is elmondhatta tárgyalópartnerének, hogy az orosz hadseregnek nem kellene lerohannia Ukrajnát, mert ha mégis megteszi, akkor Oroszország kőkemény gazdasági szankciókat kap a nyakába válaszul.

Putyin szintén virtuális értelemben face-to-face adhatta amerikai kollégája tudtára, hogy Moszkva nem tolerálná, ha Ukrajnát felvennék a NATO-ba, amivel a nyugati katonai szövetség még közelebb kerülne Oroszországhoz, sőt azt sem nézik tétlenül, hogy Ukrajnába nyugati fegyvereket telepítsenek. Az amerikai elnök nem fogadta el az orosz államfőnek ez a „vörös vonalként”, mármint olyan elvárásként lefektetett elvárását, amitől nem tágítanak, Putyin viszont nem ígérte meg, hogy visszavonják az ukrán határ mentén felsorakozott katonai egységeket. A végeredmény: továbbra sem világos, hogy az orosz vezető kész-e elrendelni Ukrajna megtámadását vagy sem.

A Bloomberg értékelése szerint rövid távon Vlagyimir Putyin jött ki jobban a Joe Bidennel folytatott tárgyalásból. A washingtoni vezetés továbbra is csak találgatja szándékait, miközben újra elérte, hogy szemtől szembe tárgyaljon vele a világ legbefolyásosabb embere, amivel felértékelte saját jelentőségét. Három telefonbeszélgetésen és a júniusi csúcstalálkozójukon vannak túl, ami stratégiai fontosságú partnerré teszi az orosz elnököt az USA első számú vezetőjével szemben, miközben Washington rákényszerült, hogy aládúcolja a nyugati szövetségi rendszert és Ukrajnát. Lehet, hogy az erre fordított erőforrásokat inkább a Kínával szembeni stratégiai vetélkedésre szánták volna.

Mindenki győzött, de van, aki jobban

A telefonbeszélgetés után mindkét fél kijelentette, hogy elérte, amit akart. A Biden-adminisztráció azt kommunikálta, hogy jól megfenyegették a Kremlt, és ha háborút indít Ukrajna ellen, akkor a nemzetközi pénzügyi rendszer segítségével leolvasztják Oroszország pénzügyeit. Emellett végleg búcsút mondhatnak annak, hogy valaha üzembe helyezik az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő északi áramlat 2. gázvezetéket.

Moszkvának elég volt annyit kommunikálni, hogy az orosz csapatok orosz földön azt csinálnak, amit akarnak, és ha az ukrán határ közelébe vezényelnek 100 ezer katonát és odatelepítenek mindenféle fegyvert, az az ő dolguk. A Bloomberg értékelése szerint az a bibi, hogy Putyin kezében van minden adu. A Krím félsziget 2014-es elcsatolásával és a délkelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták támogatásával megmutatta, hogy kész katonákat küldeni Ukrajnába, ha úgy látja jónak, miközben az USA és nyugati szövetségesei láthatóan nem kockáztatnának egy háborút Oroszországgal Ukrajna miatt.

Miközben Biden enyhítené a feszültséget Ukrajna körül, hogy belpolitikai terveire, a koronavírus-járványra és Kínára koncentráljon, Putyin újra és újra ki tudja provokálni, hogy Washingtonban megszólaljanak a riadócsengők. Az orosz államfő előnye, hogy instabil és kiszámíthatatlan – mondja erről Heather Conley a nemzetközi kapcsolatok professzora. Az USA és Európa békülne, de a Kreml úgy akar engedményeket elérni – elsősorban az északi áramlat 2. üzembe helyezését –, hogy növeli a feszültséget Oroszország és a Nyugat között.