Szerdán kezdődik a 2023-as Szentpétervári Gazdasági Fórum, amely korábban globális szinten vonzotta a politikusokat és befektetőket. Korábban megjelent már az évente megrendezett eseményen Emmanuel Macron francia elnök mellett például Angela Merkel volt német kancellárként is.

Idén azonban már a korábbi szovjet államok vezetőinek jelentős része is úgy döntött, nem jelenik meg az eseményen. Még Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök is, aki szerint nincs katonai megoldása az orosz-ukrán háborúnak, visszautasította az orosz meghívást a szentpétervári eseményre.

Jelenleg nem tudok Oroszországba látogatni

– indokolta döntését – meglehetősen szűkszavúan – a brazil államfő.

Idén azonban az eseményen résztvevők között a legnagyobb név a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter

– hívta fel a figyelmet a Bloomberg.

Sajtóinformációk szerint nem lesz jelen Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök sem az eseményen, bár ez nem feltétlen az ő döntése. A tavalyi szentpétervári eseményen ugyanis nyíltan beszélt arról, hogy nem ért egyet az orosz invázióval, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök mellette ült.

Vlagyimir Putyin egyébként idén is felszólal az eseményen, ahogy minden évben, erősítette meg a szóvivője, Dmitrij Peszkov.

Kényszerpályán az orosz milliárdosok

A Szentpétervári Gazdasági Fórum túlnyomórészt belföldi eseménnyé szűkült az ukrajnai invázió óta, egy-két nemzetközi vendéggel. Orosz befektetők és szakértők javarészt az idei felszólalók és résztvevők is.

Egyre kevésbé optimista egyébként az orosz elit Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborújával kapcsolatban. Az üzleti és politikai élet krémje úgy látja, az lenne a legjobb, ha végre véget érne a „villámtámadásként” indított, de immár 16. hónapja tartó fegyveres konfliktus.

A Bloombergnek név nélkül nyilatkozó befolyásos oroszok már azt is sikerként könyvelnék el, ha egyfajta hidegháború formájában folytatódnának a továbbiakban az összetűzések, és azon torzsalkodna tovább Ukrajna és Oroszország, kihez tartoznak valójában az oroszok által megszállt területek. Kevés esélyt látnak azonban valójában arra, hogy a Kreml lefújja a fegyveres támadásokat.

Az elit harapófogóba került: félnek attól, hogy egy értelmetlen háború bűnbakjaivá válhatnak. Meglepő, hogy az orosz elit körében mennyire elterjedt az a nézet, Putyin nem feltétlen nyeri meg ezt a háborút

– mondta Kirill Rogov, egy volt orosz kormánytanácsadó, aki az invázió után elhagyta az országot, és most a bécsi székhelyű Re:Russia kutatóintézet vezetője.

A nyugati országok szankciói ráadásul végképp kényszerpályára terelik az orosz milliárdosokat. Az, hogy elvágták őket világ többi részétől, meglehetősen leszűkíti a lehetőségeiket: szinte kizárólag oroszországi cégekbe tudnak fektetni. Ez számukra a háború utáni valóság.

„A nyugati szankciók lényegében bezárták az ajtókat az orosz milliárdosok előtt, akik így a korábbiaknál is nagyobb mértékben a Kremlre vannak utalva. A vagyonuk feletti orosz állami kontroll megugrott, ez pedig végső soron a Putyin által preferált forgatókönyv. Többször is felszólította már az elitet, hogy Oroszországban invesztáljanak, vigyék haza a pénzt”

– mondta Liana Semchuk, a brit Sibylline tanácsadó cég elemzője.

Sz*rban az orosz gazdaság

Az orosz gazdaságnak most kétségtelenül nagy szüksége is van arra, hogy a milliárdosai otthon fektessék be a pénzüket.

Az orosz pénzügyminisztérium múlt héten számolt be arról, hogy májusban közel 36 százalékkal csökkentek az orosz állam olaj- és gázbevételei az előző év azonos időszakához képest és 12 százalékkal maradtak el az előző havi értéktől. Ez azért különösen rossz hír Moszkvának, mert az állam adóbevételeinek mintegy felét az olaj- és gázszektor adja Oroszországban.

Nem arról van szó, hogy a sz*rban vagyunk, hanem arról, hogy úgy döntöttünk, le is horgonyzunk benne

– fogalmazott Andrej Necsajev, Oroszország volt gazdasági minisztere egy pénzügyi fórumon.

A napokban az orosz jegybank is leadta a vészjelzést a gyengülő rubel és a rekord mértékű munkaerőhiány miatt.