Látszólag nincs mit ünnepelni abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió összeomlása után 30 éve született meg a modern Oroszország, amely ez alatt az idő alatt máris elfogyasztott két politikai rendszert: tíz éven át egy korrupcióval súlyosan szennyezett demokráciát és az ezredforduló óta egy illiberális államot, amelyben Vlagyimir Putyin államfő vezeti az országot. Az utóbbi az elmúlt években szisztematikusan felszámolta a független médiát és civil társadalmat, leradírozta valódi ellenzékét és pandémiát úgy kezelte, hogy az ország a halálozási statisztikák élbolyában szerepel – derül ki a Moscow Times évfordulós összefoglalójából.

A gazdaság nem tudott túllépni azon, hogy legfőbb ágazata energiahordozók kitermelés és exportja, illetve a hadiipar. Az 1990-es évek összeomlását tíz év gazdasági növekedés és életszínvonal-javulás követte, ám az elmúlt évtized már a stagnálásról szólt. Az oroszok mindennapi életét az elmúlt évben egyre inkább az infláció keserítette meg. Ennek ellenére a szakértők úgy látják, hogy mindent egybe vetve az oroszok jól jártak a három évtizeddel ezelőtti rendszerváltással.

Kapcsolódó

A közvélemény-kutatások ugyan azt mutatják, hogy többségük sajnálja a Szovjetunió összeomlását, a mai Oroszország egy virágzó ország a létezésének utolsó évtizedeiben erősen bedohosodott elődjéhez képest. Ez még akkor is igaz, hogy ha a javak elosztása elképesztően egyenlőtlen. Az ukrán válság kirobbanása és a Krím félsziget elfoglalása 2014-ben fordulatot hozott az oroszok életében, miután ekkor kezdődtek az országukkal szembeni nyugati szankciók. Ugyanakkor ennek ellenére fel sem merült, hogy olyan áruhiány alakuljon ki, amilyen a Szovjetunióban, illetve a gazdasági összeomlás után, az 1990-es években mindennapos volt.

Vodka

Az egyik jele annak, hogy változik az oroszok életminősége, az alkoholfogyasztás csökkenése. Ez nem jelenti azt, hogy immáron megvetnék a vodkát, ám tudományos kutatások szerint az elmúlt évtizedekben érezhetően visszaesett azokból a magasságokból, amelyekben a gazdasági válság idején volt. Amikor azonban gazdasági fellendülésről beszélünk, akkor Moszkváról és Szentpétervárról van szó – mondja ehhez kapcsolódóan Natalja Zubarevics, a moszkvai egyetem professzora.

A két nagyvároson kívül továbbra is borzalmasan alacsonyak a jövedelmek, annak ellenére, hogy valamelyest növekedtek a 30 év alatt. Például az orosz fővárosban az átlagos havi jövedelem nagyjából összevethető a görögországival, míg a szomszédos Kaluga régióban, az ország legszegényebb térségében, a bolíviai jövedelmeket kapják az ott élő oroszok. Emiatt óriási az elvándorlás vidékről a nagyvárosokba.

Csúszópénz

Az alkoholizáláshoz hasonlóan a korrupció is csökkent Oroszországban, elsősorban technikai fejlesztéseknek köszönhetően. Az ország továbbra is rosszul szerepel a korrupciós listákon, de az elmúlt években készült közvélemény-kutatások szerint az utca emberének kevesebb baksist kell adnia, ha el akar intézni valamit.

Az egyik magyarázat, hogy csökkent a rendőrségi közúti ellenőrzési pontok száma, amelyek tipikus helyei voltak „pénzbeszedésnek”. A másik, hogy az egységesített nemzeti egyetemi felvételi vizsga nyomán visszaszorult a protekció lehetősége, ami azelőtt jó pénzforrás volt a bennfenteseknek. A legfontosabb változás azonban az, hogy létrehozták az adóbevallás elektronikus rendszerét, ami kihúzta a szőnyeget az csúszópénzre hajtó adóhivatali dolgozók lába alól.

Bűnözés

Bár a hivatalos adatok szerint jelentősen csökkent a bűnözés Oroszországban – akárcsak a világ többi iparilag fejlett országában – ez vélhetően nem a valós helyzetet mutatja. Erre utal a független Novaja Gazeta vizsgálata, amely azt találta, hogy a regionális kormányok szisztematikusan eltitkolják a területükön történt gyilkosságok és öngyilkosságok valós számát. Ezért ugrott meg a „megmagyarázhatatlan halálesetek” száma.

A regisztrált bűncselekmények száma a 2006-os 1,4 millióról 2019-re 900 ezerre csökkent, ami Vlagyimir Kudrjavcev szentpétervári kriminológus professzor szerint reális változás lehet, ám sajnálatos módon nem elsősorban a bűnüldözés hatékonyságának javulását mutatja. Az orosz népesség elöregszik, viszonylag kevés a fiatal, ezért kevés a potenciális új bűnöző – magyarázza. Emellett nagyon szűk a középosztály, ami csökkenti a lehetséges áldozatok számát.

Végül a megfigyelők egy részé a legpozitívabb változást az ország nagyvárosainak zöld programjaiban látja. Moszkvában az elmúlt évtizedben egymás után hozták létre az új parkokat. Az orosz fővárosban a szovjet időkre emlékeztető kátyús utcákat sétálóterekké, parkokká és játszóterekké alakítják. A város alatti metróhálózat folyamatosan bővül, csak decemberben tíz új állomást adtak át.