Vlagyimir Putyin minden oroszok elnöke semmit sem bíz a véletlenre. Amikor vasárnap éjszaka a Kreml előtt az ünneplő tömeg elé lépett, hogy megköszönje a választók bizalmát (amelynek köszönhetően 70 százalékos részvétel mellett, közel 77 százalékos támogatottsággal újraválasztották) egy olyan koncertre ugrott be, amelyet a Krím beolvasztásának 4. évfordulójára rendeztek - derül ki a Washington Post és a CNN háttércikkeiből, amelyek Putyin jövőbeni szándékait fürkészik.

A támogatást nagyon nehéz időszakban kapta meg - utalt az elnök arra, hogy Oroszország éles vitába keveredett az Egyesült Királysággal egy volt orosz ügynök és lánya megmérgezése ügyében. A londoni kormány szerint az orosz titkosszolgálat végzett velük olyan idegméreggel, amelynek használatát nemzetközi egyezmények tiltják. Az orosz vezetés természetesen tagad.

Válaszul Putyin beszédére a tömeg Oroszország, Oroszország, Oroszország skandálásba kezdett.

Izommal kampányolt

A nyugati sajtó arra számít, hogy a régi-új elnök a következő években élezni fogja a feszültséget országa és a Nyugat között. Erre egyrészt abból következtetnek, hogy kampányában keveset beszélt hazai reformterveiről, miközben a hónap elején évértékelőjének felét a szerinte elképesztően hatékony, új orosz fegyverek bemutatására szánta.

Az elemzők ugyan túlzásnak tartják, amivel dicsekedett, de egyetértenek abban, hogy szemben az egy évtizeddel ezelőtti helyzettel ma már nincs óriási lemaradásban az orosz haditechnika az amerikai mögött. Akárhogy is van, a hosszú értekezés a csodafegyverekről és a brit-orosz konfliktus egybehangzóan azt üzente az oroszoknak, hogy országuk támadás alatt áll, ezért szükségük van egy erős vezetőre.

Utódlási harc

A következő hónapok az új kormány megalakulásáról szólnak majd. Borítékolható, hogy már ennek kapcsán elindult a helyezkedés az elit tagjai között a Putyin utáni időkre készülve, amelyek előbb vagy utóbb eljönnek. Az erősödő belső harc arra kényszerítheti az elnököt, hogy a külső konfliktus élezésével csillapítsa a kedélyeket.

A kormányzást bénító folyamatok ösztönzik a kalandor külpolitikát - mondja ezzel kapcsolatban Gleb Pavlovszkij, a Kreml korábbi tanácsadója, Putyin ismert bírálója. Ezért szerinte Moszkva aktivitása erősödni fog külföldön.

Idekapcsolódik az amerikai kormány és civil biztonsági szervezetek vádja, amely szerint Oroszország a nyugati nukleáris erőművek, az áram- és vízellátó rendszerek ellen indított kibertámadásokat 2016-ban, az amerikai elnökválasztás, illetve 2017-ben Donald Trump elnöki beiktatása idején - derült ki a New York Times korábbi cikkéből. A támadók bejutottak egyes erőművek irányítási rendszerébe.

Bárhol lecsaphat

Az USA Belbiztonsági Hivatala szerint az orosz állami hátterű behatolók képesek leállítani erőműveket. A Kreml hekkereinek megvan a lehetőségük arra, hogy behatoljanak érzékeny rendszerekbe, rajta tartsák azokon a szemüket és károkat okozzanak bennük - írta a CNN. Putyin titkosszolgálatának ezzel a képességével erősítheti azt az imázsát, miszerint bármikor, bárhol képes pusztító csapást mérni ellenfeleire.

Ukrajnában 2015-ben már bizonyították az oroszok, hogy ki tudják ütni az áramellátó rendszert és a nyugati titkosszolgálatok úgy vélik, hogy bár eddig tartózkodtak attól, hogy leállítsanak kritikus irányító rendszereket vagy szabotálják azokat, megvan a lehetőségük erre. Hasonló módon árthatnak, mint ahogy az elmúlt évek nyugati választásait megpróbálták befolyásolni e-mailek ellopásával és kiszivárogtatásával, illetve álhírterjesztéssel.

Szíria

További aggasztó jel, hogy az elmúlt hetekben Oroszország Szíriában is a konfliktus kiterjesztésével fenyegetőzött. Az elnökválasztás előtti héten Valerij Geraszimov vezérkari főnök azzal vádolta az USA-t, hogy cirkáló rakétás támadást tervez Damaszkusz ellen. Semmilyen bizonyítékot nem hozott fel erre, de már válaszcsapást helyezett kilátásba.

E stratégia lényege, hogy a kiszámíthatatlanságukkal gyakorolnak nyomást az ellenfelükre, és ezt folytatni fogják - mondja Vlagyimir Frolov független külpolitikai elemző. Ezt támasztja alá, hogy hat évvel ezelőtt, a 2012-es elnökválasztás idején, amikor utcai tüntetések indultak ellene, Putyin az amerikaiak ostorozásával válaszolt. Washingtoni szakértők azt várták, hogy a szavazás után visszavesz a támadásokból, de nem így lett.

Első üzenet

Az első üzenetet utódlásával kapcsolatban új kormányának összetételével küldheti Putyin. Biztosra vehető, hogy megtartja miniszterelnöknek Dmitrij Medvegyevet - ha leváltaná, akkor utódával túl egyértelmű jelzést adna arra, kinek adhatja át a hatalmat. Szakértők szerint minimalizálni akarja a spekulációkat ezzel az üggyel kapcsolatban. Ha visszahozná a kormányba a reformer Alekszej Kudrin volt pénzügyminisztert, azzal a kemény vonalas katonai lobbinak küldene egy barátságtalan üzenetet.

Eközben az amúgy is halvány ellenzék a korábbinál is szétziláltabb. Alekszej Navalnij, akiknek indulását lehetetlenné tették, nemrégiben videovitát folytatott Kszénia Szobcsakkal, aki mintegy helyette indult az elnökválasztáson. A szócsatában, amelyet időnként 100 ezren követtek a videomegosztó site-on, Navalnij ezt szóvá is tett.

Úgy tűnik, Szobcsak megfelel őfelsége ellenzékének. Miközben Navalnijt semlegesítették, őt nem akadályozták, sőt reklámidőt kapott az állami tévében. Miután Putyin 1990-es évekbeli szentpétervári mentora, Anatolij Szobcsak lánya, különleges kapcsolata lehet az államfővel. A volt tévészemélyiség hölgy párt alapításán gondolkodik, amivel még inkább a partvonalra szoríthatják Navalnijt.

A fotó forrása: Patrik Stollarz/AFP