A legfontosabb problémánk és célunk az átlagemberek jövedelmének növelése – válaszolta Vlagyimir Putyin orosz államfő a CNBC újságírójának, aki az oroszországi energetikai fórumon faggatta a világ egyik legbefolyásosabb vezetőjét, mi jár mostanában leginkább a fejében.

A kérdező arra számított, hogy esetleg az európai gázválság megoldása az orosz elnök legfőbb gondja, vagy aggódik Kína katonai terjeszkedése miatt a Dél-kínai-tengeren, vagy gazdasági bajokat sorol: az inflációt, esetleg a stagflációt (nulla gazdasági növekedés inflációval párosulva) említi.

Ez a legnagyobb kihívásunk – folytatta Putyin –, biztosítani kell a gazdasági növekedést és javítani kell annak minőségét, ami együtt jár a társadalom életszínvonalának javulásával is. Ennek a kihívásnak kell hosszú távon megfelelnie Oroszországnak. Ezzel függ össze, hogy javítani kell az egészségügyi ellátást, az oktatást és végső soron az ország demográfiai helyzetét. Ezzel a lakosság elöregedésére célzott, amit súlyosbít, hogy a moszkvai Takije Gyela internetes portál szerint Putyin hatalomra kerülése 2000 óta ötmillió orosz hagyta el a hazáját, hogy külföldön próbáljon szerencsét.

Ezzel a feladatkijelöléssel alaposan feladta a leckét az orosz vezetésnek, ugyanis az elmúlt két évtized adatait összehasonlítva azt láthatjuk, hogy Oroszország alaposan lemaradva követi a világ legfejlettebb országait (OECD), illetve a 27 tagú Európai Uniót. Chris Weafer, a moszkvai Macro-Advisory stratégiai tanácsadó intézet igazgatója nemrégiben azt mondta a CNBC-nek, hogy az igazi nagy gond, ami a Kremlnek a legnagyobb fejfájást okozza: a népesség korösszetételének változása. Egyre többen vannak a Szovjetunió összeomlása után születettek, akiket nem lehet ideológiai „táplálékkal” etetni, mert egyszerűen csak jobban akarnak élni, mint a felmenőik.

Kihívás az elit előtt

Weafer szerint a Putyin és az orosz elitek előtt álló legnagyobb kihívás, hogy kiszolgálják a emberek életminőségének javulásával kapcsolatos elvárásokat, miközben megtartják a hatalmukat. Ha ez nem sikerül, az alááshatja az orosz állam élén álló következő államfő hatalmát, függetlenül attól, hogy a 69 éves Vlagyimir Putyin megtartja-e a tisztséget vagy gondoskodik egy utódról.

Az orosz államfő két évtizedes regnálása alatt a gazdaság határozottan növekedett, és Oroszország, akárcsak a nemzetközi politikában, ezen a téren is globális geopolitikai tényező marad. Ugyanakkor természetesen nem maradt érintetlen a belső és külső eseményektől, ami a lakosság életszínvonalát is befolyásolta. Ez legjobban 2014-ben volt érezhető, amikor a Krím orosz elfoglalása miatt az ország ellen bevezetett nyugati gazdasági szankciók, és az év második felében a legfontosabb exporttermék, az olaj árának összeomlása találkozott. A rubelt gyengült, az infláció megugrott.

Az elmúlt két évben természetesen a koronavírus-járvány volt a főgonosz, amely elkaszálta Oroszországot. A Világbank adatai szerint a GDP 2020-ban három százalékkal csökkent, szemben a 2,8 százalékos világátlaggal, és a fejlett országok 5,4 százalékos hanyatlásával. A bank szakértői szerint a gazdaság a kormány stabilizációs erőfeszítéseinek köszönhette, hogy kevésbé szaggatta meg a válság.

Ugyancsak a Világbank előrejelzése szerint az orosz GDP 2021-ben 4,3 százalékkal emelkedhet, majd elveszti a lendületét. A következő évre már csak 2,8 százalékos, 2023-ra 1,8 százalékos pluszt jósolnak a bank elemzői. A világgazdaság fellendülése, a viszonylag magas olajár és a járvány lecsengése segítheti az oroszokat is.

A második titok

Miután elárulta, hogy a nép jólétének növelése jár a leginkább a fejében, Putyint arról is megkérdezték, mi a terve 2024 után, amikor lejár jelenlegi államfői ciklusa. A tavalyi alkotmánymódosítás nyomán még kétszer elindulhat megbízása meghosszabbításáért, így 2036-ig Oroszország élén maradhatna. Hosszabbítási és utódlási terveiről titokzatosan csak annyit árult el, hogy inkább nem mond semmi konkrétat, azaz nyitva hagyta mindkét lehetőséget.

Hozzátette még, hogy a stabilitás biztosítása a legfőbb feladat. A hatalmi struktúráknak biztonságosnak és stabilaknak kell lenniük, akárcsak az ország nemzetköz helyzetének. Az utolsó független oroszországi közvélemény-kutató intézet, a Levada Center szeptemberi felmérése szerint az oroszok 47 százaléka azt szeretné, ha Putyin 2024 után is vezetné az országot, ám 42 százalék azok aránya, akik új embert akarnak az ország élén látni. Ez a legmagasabb arány 2013 óta, azaz a Krím-félsziget 2014-es lenyúlása óta, mi jó pár évre az egekbe repítette Putyin népszerűségét.