Az orosz elnök rendeletet írt alá szerdán arról, hogy megtiltják vagy korlátozzák a mezőgazdasági termények importját azokból az országokból, amelyek szankciókat hoztak Oroszország ellen az ukrajnai válság miatt - jelentette az Interfax orosz hírügynökség a Kreml sajtóirodájára hivatkozva.

A korlátozás egy évig tart. A kormány utasítást kapott arra, hogy készítse el az érintett termékek listáját. A spanyol hírügynökség szerint nyersanyagok és fogyasztási cikkek is felkerülnek rá. Az érintett országok körét egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Megnevezésük a kormányhivatalok feladata lesz. (Kérdés, hogy mi lesz fontosabb Moszkvának a magyar termékek esetén: hazánk EU-tagsága vagy a kormány oroszbarát politikája. A szerk.)

Dolgoznak a válaszlépéseken

Az orosz hírügynökség által ismertetett hivatalos közlemény szerint a nyugati szankciókra választ jelentő különleges gazdasági intézkedések célja az Oroszországi Föderáció biztonságának garantálása. Párhuzamosan lépéseket kell tenni a gyors áremelkedések megelőzésére is.

Vlagyimir Putyin kedden szólította fel a kormányt, hogy dolgozzon ki válaszintézkedéseket a legújabb nyugati szankciókra. Kijelentette, hogy gondosan kidolgozott lépésekre van szükség. "Törekedni kell arra, hogy ezek az intézkedések ne okozzanak kárt az orosz termelőknek és fogyasztóknak" - mondta.

Az Európai Unió legújabb, múlt pénteken hatályba lépett szankciói korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, fegyverembargót vezetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját, emellett pedig azt is meggátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson hozzá az EU tagállamaiból.

Mit veszíthet Magyarország agrárfronton?

A 2012-es orosz agrár- és élelmiszeripari kivitelünk az akkori hazai GDP 0,2 százalékával volt egyenértékű. Abban a szélsőséges (és meglehetősen valószínűtlen) esetben, ha totális tilalom lép érvénybe és nem sikerül ezeket a termékeket máshol eladni, akkor ekkora kár érheti a magyar gazdaságot.

A KSH adatai szerint tavaly - a 2012-es 252,4 millió dolláros értékhez képest több mint 26 százalékkal növekedve - 318,8 millió dollár értékben szállított Magyarország közvetlenül Oroszországba mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek, italok, dohány főcsoportban az orosz reláció súlya 3-ról 3,6 százalékra emelkedett az elmúlt évben - ez a javulás kerülhet most veszélybe. Vagy ennél is több: elég csak arra gondolni, hogy az orosz piacról kitiltott lengyel gyümölcs egy része is valójában magyar származású.
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi szervezet elnöke szerint a magyar zöldség-gyümölcs termékek kitiltása Oroszországból tragikus lenne az ágazat jövőjére, fejlesztési lehetőségeire.

Mások is aggódnak

A magyar gazdaságot a teljes hazai áruexportban főszerepet játszó Németországon keresztül is negatív hatás érheti: a müncheni ifo gazdaságkutató intézet igazgatója szerint az ukrán válság és az Oroszország elleni szankciók következményei lenullázhatják a német gazdasági növekedést.

Amint arról beszámoltunk, nem csak a németek aggódnak. A finn miniszterelnök szerint előfordulhat, hogy az ukrán válság kapcsán Oroszország ellen hozott uniós szankciók következtében Finnországnak gazdasági válsággal kell szembenéznie két recessziós év után, a lengyel miniszterelnök-helyettes pedig a borús exportkilátások miatt kormányzati válságstáb felállítását javasolta.