A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Miután 2000-től 2008-ig elnökként, azóta miniszterelnökként vezette Oroszországot Vlagyimir Putyin, s egyik kihívójának sincs esélye legyőzésére, Moszkva folytathatja szuperhatalmi státusa újjáépítését, Putyin és Dmitrij Medvegyev összmunkájával − utóbbi négy évi elnökösködés után lehet ismét kormányfő. A kérdés csak az, hogy mennyi szavazatot tudnak elvenni a vetélytársak Putyintól, akinek támogatottsága megrendült a decemberi parlamenti választásokon, illetve hogy ki mögé állnak azok a tízezrek, akik az utcára mertek vonulni.

A legújabb felmérések szerint Putyin a vasárnap leadandó szavazatok több mint 60 százalékára számíthat. (2000-ben 53, 2004-ben 71 százalékkal győzött.) A második helyre esélyes Gennagyij Zjuganov, a Kommunista Párt vezetője 14,8 százaléknyi voksot kaphat. A már három elnökválasztáson vesztes politikus klasszikus kommunista eszméket hirdet, államosítana, és leginkább a szovjet idők iránti nosztalgiára épít. A Liberális Demokrata Párt jelöltje, az antiliberális és antidemokrata Vlagyimir Zsirinovszkij a központosítás és az erőszakos megoldások híve, ő várhatóan még a 10 százalékot sem fogja elérni. Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország vezére − az elemzők szerint álellenzéki, bár az utóbbi időben bírálta Putyint a reformok gyengesége miatt − a voksok 7,7 százalékát viheti el.

A választás legérdekesebb figurája azonban Mihail Prohorov, aki 8,7 százalékra lehet jó − ő Oroszország harmadik leggazdagabb embere, a Forbes magazin által 18 milliárd dollárra becsült vagyonával a 32. a  globális milliárdoslistáján. Az USA-ban főleg a New Jersey Nets kosárlabdacsapat tulajdonosaként ismert oligarcha liberális politikai és gazdasági programmal indult, de sokak szerint valójában a Kreml bábja, akinek az a feladata, hogy megossza az ellenzéket, magához csalogatva a liberális értelmiségieket és vállalkozókat. Prohorov kétségtelenül sokáig igen közel állt Medvegyev elnökhöz − most egzotikusabb választási ígéreteihez tartozik, hogy győzelme esetén megnősül, és eladja vállalatait, a pénzét pedig jótékony célra fordítja. Ha veszít, de több mint 10 százalékot ér el, akkor megalakítja saját pártját, ha gyengébb lesz az eredménye, akkor is pártot alakít, de annak vezetésére mást, például Alekszej Kudrin volt pénzügyminisztert kéri fel.

A legrészletesebb programmal Putyin állt elő: mindenkinek mindent megígért, a politikai élet és a gazdaságpolitika liberalizálásától a büntető törvénykönyv korszerűsítéséig. A januári 7 százalékos nyugdíjemelést áprilisban további 2,4 százalék követi, a szociális kiadások a tavalyi 21-ről idén a GDP 27 százalékára emelkednek, a lakhatási költségek 30 százalékkal csökkennek. Az üzemanyagok, a villanyáram és a gáz árát már befagyasztották − ez szorította le a januári inflációt 4,2 százalékra. A volt és leendő államfő kilátásba helyezte a családi pótlékok, a tanárok, az orvosok és a felsőoktatásban dolgozók fizetésének emelését − a katonákét és a rendőrökét már megduplázta −, magasabb ösztöndíjat ígért a diákoknak, több pénzt a háborús veteránok lakásprogramjának.

A moszkvai jegybank elemzői kiszámolták, hogy Putyin ígéreteinek teljesítése legalább 5,1 ezer milliárd rubelbe (170 milliárd dollár) fog kerülni a költségvetésnek − írta a Vedomosztyi. Ez azonban aprópénz ahhoz képest, amit békeidőben példátlan programja, a hadsereg fejlesztésére szán: 2020-ig 23 ezer milliárd rubelt (770 milliárd dollár).

MIndemellett Putyin az egzotikus ígéretek versenyébe is beszállt: szándékai szerint az orosz szurkolók ingyen repülőjegyet kapnak az idei futball Európa-bajnokság lengyelországi és ukrajnai helyszíneire.