A britek döntése arról, hogy országuk az Európai Unió tagja maradjon-e vagy sem, generációkra meghatározza a szigetország és a kontinens jövőjét is. Sokan vonakodnak beleártani magukat az erről szóló népszavazást megelőző vitába, azonban Soros György magyar származású, dúsgazdag pénzügyi befektető, akinek családja 1947-ben emigrált Angliába nem tartozik közéjük.
A Financial Timesban megjelent cikkében ismét kiállt a nyílt társadalom eszméje mellett, amit legutóbb a menekültválság kezelésével kapcsolatban tett meg, azt javasolva, hogy Európa ne zárkózzon el a bevándorlók elől. Ezért nem kevés bírálatot kapott, mások mellett a magyar kormány tagjaitól.
A brit függetlenség visszaállítása - amelyről legkésőbb 2017 végéig, leghamarabb jövő májusban tarthatnak referendumot - részben gazdasági, részben biztonsági kérdés. Az utóbbi különösen fontos egy olyan világban, amelyben egyre nagyobb a bizonytalanság.
Megérte a tagság
Soros szerint Nagy-Britannia az elmúlt évtizedekben megkapta a legtöbbet, amit az EU nyújthatott neki. Részévé vált az egységes európai belső piacnak, amelyre az országi kivitelének fele jut, miközben azok a terhek, amelyek a tagságból fakadóan rá hárultak, bőven vállalhatóak ezért az előnyért cserébe.
A szigetországban megtelepedett multinacionális feldolgozóipari vállalatok, amelyek az egységes piacra alapozva választották Nagy-Britanniát, nem akarnak beavatkozni a függetlenségről folyó politikai vitába. Végül is fogyasztóik, ügyfeleik megosztottak lehetnek ebben a kérdésben. Ugyanakkor ha valaki személyesen beszél velük - ahogy ezt Soros megtette -, akkor kiderül, hogy stratégiai terveiket Nagy-Britannia európai uniós tagságát feltételezve alakították ki.
Szándékos félrevezetés
A távozás mellett kampányolók arról akarják meggyőzni a briteket, hogy nagyobb biztonságban lennének az EU kívül. Ezt az érzetet támasztja alá a londoni kormány igyekezete, hogy a lehető legtöbb engedményt csikarja ki a többi tagországtól cserébe azért, hogy az unióban maradást szorgalmazó erők mellé álljon.
Soros szerint a függetlenségpártiak az EU-val kapcsolatos bizonytalanságra alapozva - amelyet részben a brit kilépési szándék lebegtetése kelt - szándékosan félrevezetik a közvéleményt. Az üzletember tisztában van az EU számos gyengeségével és hiányosságával. Ugyanakkor ezek senkit sem jogosítanak fel arra, hogy elbizakodottan ítélje meg saját lehetőségeit a biztonsága megteremtésével kapcsolatban. Még egy olyan erős ország sem, mint Nagy-Britannia.
Jönnek az oroszok
Elképesztően nagy stratégiai hiba lenne például alábecsülni Vlagyimir Putyin orosz elnök törekvését arra, hogy befolyásolja Európa ügyeit. A kontinens vezetői minden bizonnyal látják ezt, ám válaszaik eddig zavarosak, összehangolatlanok voltak. Meg kell érteniük, hogy amíg erre lehetősége van, Oroszország fel fogja használni energiaszállítói pozícióját Kelet- és Nyugat-Európa revolverezésére.
Európát ma sokfelől éri támadás. Ha Nagy-Britannia kilép, akkor az EU meggyengült maradéka a túlélésért folytatott harcra kényszerül. Az unió tökéletlen, de sokkal jobb, mint ha Putyin Oroszországa osztaná a lapokat Európában.
Politikai érdekük
A brit lakosság nem élte át azt, amit Soros György gyerekként átélt a második világháborúban (hajszál híján úszta meg a deportálást és a koncentrációs tábort), ám elég történelmi tapasztalata van ahhoz, hogy hasonló meggyőződésre jusson, mint a befektető. A brit sajtó cikkeiből kiderül, hogy a társadalom tisztában van az Oroszország felől érkező fenyegető veszéllyel. Ezért ajánlja Soros György nagyon határozottan a briteknek, hogy szavazzanak a maradás mellett. Nem pusztán gazdasági érdekeik miatt, hanem sokkal inkább politikai megfontolásokból.