A magyar állam és egyes önkormányzatok már jó néhányszor megégették magukat, amikor nehezen átlátható hátterű befektetési alapokba tettek pénzt - írja a G7 az újabb befektetéseket bemutató cikkében. A 90-es évek Globex-csődjében még önkormányzatok voltak érintettek; az elmúlt évtizedben a Questor-ügy, a Hungária Értékpapír csődje, a Buda Cash-visszaélés kapcsán az államot is jelentős kár érte.

Ezek hazai bejegyzésű társaságok voltak, így a magyar pénzügyi felügyeletnek legalább elméleti esélye lett volna, hogy időben észrevegye a visszaéléseket. Ugyanakkor az elvileg a magyar külgazdasági kapcsolatok fejlesztését szolgáló, állami tulajdonú Eximbank legkevesebb 22 milliárd forintot fektetett be átláthatatlan tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű alapokba. Ez nem jelenti azt, hogy ezek is csődbe fognak menni, és elvész az adófizetők pénze.

Mindenféle nációk

A befektetési alapok között van európai uniós és világbanki kezdeményezésű is, de kínai, kazah és portugál is. A legnagyobb problémát az okozza, hogy nem lehet tudni, pontosan kivel is üzletel az adófizetők pénzével a magyar állam. Különösen a kínai ügyleteknél nem lehet látni, hogy ki is valójában a befektetőtárs.

A hírportál sajtómunkásai megkeresték az állami tulajdonú pénzintézményt, hogy mit lehet tudni az alapok teljesítményéről. Kérdésükre még az éves beszámolóban elérhető információkat sem küldték el, csak egyben adták meg, hogy 2018-ban 16,6 milliárd forintot ért az alapokban lévő befektetéseik értéke, ami 2019-re 19,4, 2020-ra 22,2 milliárdra nőtt, míg a beszámolóból az olvasható ki, hogy 2021-ben 29 milliárd volt a bekerülési érték. A válaszokból nem derült ki, hogy mennyi a hozamból adódó növekedés, és mennyi származik abból, hogy egyre több pénzt fizettek be.